Az állam szervezetei két területen meghatározó szolgáltatók lettek. A lakossági földgáz piacon 3,4 millió háztartást látnak el, egyedüli szereplőként. A villamos energia szektorban pedig a Démász megvásárlása révén országos jogosultságot szereztek. Ettől még nem mindenhol az állam a szolgáltató, de meg van mindenki számára az a lehetőség, hogy velük szerződjön.
Ez azt is jelenti, hogy az államnak már nem kell figyelemmel lenni a külföldi tulajdonú nagyvállalatokra, ha a két területen további rezsicsökkentést akar végigvinni. Igazából eddig sem kellett, elegendő a saját vállalatainak pénzügyi mérlegének terhére meglépni a csökkentést.
Ez idáig a kormány nem ment tovább az árak mérséklésében. Ha politikai kezdeményezést akart felmutatni, akkor inkább a rezsicsökkentés „Brüsszeltől történő megvédéséről” beszélt, vagy akár a nemzeti konzultáció részévé tette a témát. Ennek oka a Policy Agenda tavalyi elemzésében olvasható: „Mivel a kormány még nem végzett az állami közműszolgáltató kiépítésével, ezért nincs is áttekintése a piac helyzetéről, nem látja, hogy az ígéreteknek megfelelően képes lenne-e veszteség nélkül (ahogy a miniszterelnök évekkel ezelőtt megfogalmazta: non-profit alapon) ezt működtetni.”
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kormányzat számára a korábban vártakhoz képest, – ahogy tulajdonosi pozícióba került a földgáz- és villamos energia szolgáltatásban, – már a pénzügyi szempontok kezdtek érvényesülni, és nem a politikai logika. Azaz már kevesebb szó esik a szolgáltatás árának mérsékléséről.
Mégis lesz valami?
A kormánypárti sajtóban az elmúlt héten megjelent, hogy a választások előtt mégis várható valamilyen rezsicsökkentés. Ez a szociálisan nehéz helyzetben lévőkre vonatkozna; valamilyen szociális tarifa, vagy rezsiutalvány formájában. A sajtóban megjelent híreket nem erősítette meg a kormány, ezért nem tudható még, hogy a hír csak félreértésen alapul, vagy a közvéleményt akarják tesztelni. Ugyanakkor meglepő lenne, ha a Fidesz változtatna eddigi társadalompolitikáján. Annak ugyanis nem volt része a célzott segítség nyújtás (rászorultsági alapon).
Az eddig bevezetett rendelkezések, – így az egykulcsos adórendszer, és ennek kapcsán megszűnő alacsonykeresetűek adómentessége, a korábbi rezsicsökkentések, a családi adókedvezmény rendszere, a megszűntetett rendszeres szociális segély intézménye, nyugdíjasoknak adott Erzsébet-utalvány -mind azt mutatják, hogy a kormány fókuszában az általa elképzelt középosztály van.
Ebből következik, hogy minden olyan ötlet, amely a társadalom egy jövedelmi szempontból hátrányos helyzetű rétegének ad segítséget a rezsiköltség befizetésére, nem áll összhangban a kormány eddigi politikájával.
Politikai hatékonyság
Ugyanakkor a több mint 100 milliárd forintért létrejött nemzeti közműszolgáltató politikai hatékonysága még mindig kérdéses. A Policy Agenda Meglátása szerint a kampány során ez egy komoly támadási felület lehet a kormánnyal szemben. Az ellenzék ugyanis érvelhet azzal, hogy ha ennyi pénzt, – akár utalvány formájában – szétosztanak a háztartások között az valódi segítséget jelentett volna.
Miközben háztartási energiára egy kéttagú család átlagosan 21 800 forintot költött havonta a tavalyi évben, a nemzeti közműszolgáltatóra ugyanennek a családnak az adóbefizetéseiből 28 ezer forint ment el. Természetesen ez csak egyszeri összeg, de politikailag abszolút támadhatóvá teszi ezt a projektet – olvasható a Policy Agenda elemzésében.
