Ugye ez a klasszikus iránytrading. Az egyik veszi, a másik eladja a részvényt. Az egyik úgy gondolja, tovább emelkedik, a másik azt gondolja megáll, vagy esik. Erről szól a piac. Ha egy ideje olvasol, akkor tudod rólam, hogy nem hiszek az iránytrading konzisztens sikerességében. Számomra az iránytalálgatás maga a kaszinó. Amikor iránytradingről beszélek akkor kifejezetten a rövidtávú kereskedésre gondolok és nem a hosszú távú érték alapú befektetésre, mint pl. amit Buffett csinál.

Készségek illúziója

Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás c. könyvében is van egy külön fejezet, ami a fenti témát boncolgatja (lent idézek is belőle). Kahneman-ék a fenti jelenséget a készségek illúziójának hívják, amire hatalmas piac épül. Ha jobban belegondolsz, naponta részvények milliárdjai cserélnek gazdát úgy, hogy sokan vesznek, mások pedig eladnak. Az eladók és vásárlók többsége tudja, hogy ugyanazokkal az információkkal rendelkezik, mint a másik fél, de ez nem zavarja őket, mert elsősorban azért kereskednek, mert különböző véleményen vannak.

Aki vásárol, azt gondolja, emelkedik, aki elad azt gondolja esik. Ez egyértelmű. A rejtély viszont az, hogy miért hiszik a vásárlók és az eladók egyaránt azt, hogy az aktuális árak nem megfelelőek. Soha senki sem elégedett az aktuális árral. Vagy feljebb, vagy lejjebb látja azt. Miért? A legtöbbjük számára a vélekedés egy illúzió.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ülj rá a kezedre!

Kutatások kimutatták, hogy átlagosan a legaktívabb kereskedők nyújtják a legrosszabb teljesítményt, míg a legkevesebbet kereskedő befektetők tettek szert a legmagasabb hozamra. Ezért is írtam én is már többször, hogy az iránymentes kereskedésnél is az a kulcs, hogy rá tudj ülni a kezedre és várj, hogy az idő termelje a profitot.

„Az egyéni befektetők szeretik bebiztosítani a nyereségüket azáltal, hogy eladják a nyereségben lévő részvényeket és megtartják a veszteségben állókat. Sajnos a nyertes részvények rövid távon folytatják a javulást és jobb teljesítményt nyújtanak, mint a vesztesek, így az egyéni befektetők nem a megfelelő részvényeket adják el. És nem is a megfelelőket vásárolják meg.” – gondolom ismerős érzés.

„A profi befektetők, beleértve az alapkezelőket, elbuknak egy alapvető készségteszten: az egyenletes teljesítmény próbáján. Bármilyen készség meglétének legjobb bizonyítéka az egyéni teljesítménykülönbségek következetes fennmaradása… Több mint 50 év kutatásainak bizonyítékai egybehangzóak: az alapkezelők nagy többsége esetében a részvények kiválasztása inkább kockavetésre hasonlít, mint a pókerezésre. Jellemző, hogy minden három befektetési alapból legalább kettő rosszabbul teljesít a piac egészénél, bármelyik évet is vesszük alapul… A sikeres alapok többnyire csak szerencsések: volt egy jó dobásuk az adott évben.„

Szerencsejátékos vagy?

Fentiek alapján is teljesen egyértelmű, hogy azok akik rövidtávú részvény kereskedéssel foglalkoznak puszta szerencsejátékot folytatnak. „A kereskedők szubjektív élménye az, hogy nagyfokú bizonytalanság mellett szakmailag megfontolt döntéseket hoznak. Mindazonáltal az igazán hatékony piacokon ezek a szakmailag megalapozott döntések nem pontosabbak a vak találgatásánál.„

Sok esetben a kognitív illúziók makacsabbak tudnak lenni a vizuálisnál. Miért hiszik amatőr kereskedők azt, hogy rövidtávú kereskedéssel meg tudják verni a piacot? Az illúzió legerősebb pszichológiai oka minden bizonnyal az, hogy a döntések mögött általában komoly szakmai tudás van.

„A jövő megjósolhatatlanságának gondolatát nap mint nap éppen olyan könnyen ássuk alá, mint ahogyan a múltat megmagyarázzuk. A múlt megértésének illúziója táplálja azt a túlzott hitünket, hogy képesek vagyunk előre jelezni a jövőt.„

Erre nagyon jó példa a közelmúltban történt Brexit. Aznap folyt a vér a piacokon, mindenki a világvégét látta, azóta új csúcsokat döngetnek az indexek. Bárki látta előre? Kétlem. Nehéz belátni, hogy a jövőt senki sem látja, senki sem tud semmit.

Hol az előny?

Ezért is adtam fel az iránykereskedést már egy jó ideje, mert nem látok benne olyan előnyt, amivel képes lennék a piacot túlteljesíteni. Szerencsejátékot űzni pedig nincs kedvem. Ezért megdöbbentő még ma is számomra, amikor valaki totál zöldfülűként kimegy a piacra és be akarja bizonyítani, hogy ő márpedig EUR/USD iránykereskedéssel konzisztensen fog profitálni. Az esélytelenek nyugalmával mennek neki a piacnak és előbb utóbb úgyis elvéreznek. A kivéreztetésre sajnos manapság komplett iparágak épülnek…

Jut eszembe egy ismerősöm nemrég mesélte, hogy ma már vannak olyan FX brókercégek, akik speciális deal keretén belül nem csak az odavitt ügyfelek spread jutalékából adnak vissza (markup, rebate) hanem az ügyfél bukó 30%-át is visszaadják. Na ehhez mit szólsz? Nekem is kikerekedett a szemem. Következőképpen zajlik a dolog: ügyfél kereskedik dealing desk-en (sokan azt sem tudják ott kereskednek), a veszteségük a brókercég nyeresége, amiből a sales hálózatnak adnak vissza.Tehát az ügyfél vesztesége a sales hálózat érdeke. Hát nem csodálatos?!

Szóval sokan tudják azt, hogy az átlag iránykereskedőnek nem sok esélye van a piacon. Erre nem csak a Nobel díjas kutatók jöttek rá, hanem egy komplett iparág is épül a kezdők lehúzására. De ez már egy másik témakör…

Azt szeretném, hogy reálisan lásd az iránykereskedés során a találgatásaid konzisztens eredményének valószínűségét. Fentiekkel nem azt akartam sugallni, hogy az iránytrading lehetetlen, hanem csak azt, hogy az átlagnak semmi esélye nincs. Vannak kiemelkedő kereskedők, akik meg tudnak ebből élni, de a többség nem ez sajnos.

Éppen ezért ajánlom neked, hogy ismerd meg jobban az opciós iránymentes kereskedést.  Ez sem Szent Grál de jóval magasabb a valószínűsége mint az iránykereskedésnek, arról nem is beszélve, hogy tizedannyi időt igényel az „üzemeltetése”.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”85″]