Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke csütörtökön Budapesten, a Figyelő című hetilap által rendezett XXX. Medicina konferencián azt mondta, hogy ugyan április 1-jével átalakult az intézményi struktúra, ezt a változás nem lehet látni, bár – vélte – nem is biztos, hogy annak feltétlenül át kell alakulnia.
A forráshiány miatt alakult ki az adósság
A kórházi adósságrendezésről szólva azt mondta, ez nem a klasszikus értelemben vett „konszolidáció”, hiszen a felhalmozott 60 milliárdos kórházi tartozás már a „betegben van, megműtötték, belevarrták, megetették, kötszerezték, meggyógyították”, és ezt az adósságot kell kifizetni.
A kamarai elnök szerint az, hogy a kormányzat kifizeti a kórházak adósságát, annak is elismerése, hogy az egészségügyi ágazat forráshiányos, alultervezett a rendszer. Éger István úgy véli, hogy ez a 60 milliárd forint sem elég, a működés tekintetében semmi esetre sem.
Finanszírozási gondok sújtják a szektort
A szakmai vezető ironikusan úgy fogalmazott, a világ leghatékonyabb rendszere a magyar egészségügy, hiszen ilyen kevés pénzből ez a rendszer még működik.
Az orvosbérek rendezéséről és a szakemberhiányt említve előadásában azt mondta, nemcsak a fiatal orvosok bérét kell rendezni, áthidalva azt a szakadékot, amely az ösztöndíjak és a későbbi szakorvosbérek között van, hanem a már kórházban évek óta dolgozó doktorok bérét is emelni kell.
Szükség van a bérek növelésére
Hangsúlyozta, hogy haladéktalanul el kell kezdeni a bérfelzárkóztatást, mert nem lesz orvos, aki felkarolná és mentorálná a fiatalokat, hiszen egy részük vagy nyugdíjba megy, vagy külföldön vállal munkát.
Éger István úgy véli, az ágazat problémája már nemcsak az egészségügyben dolgozók problémája, hanem össztársadalmi szinten eredményez feszültséget.
A minőségen is javítani kéne
„Össztársadalmi értékeket és érdekeket veszélyeztet ez a helyzet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez meggyengíti az eddig elért eredményeket is.
Szerinte ma már társadalompolitikai szempontból kellene ezeket a kérdéseket kezelni, és politikai bátorság kell ahhoz, hogy prioritást adjanak az egészségügynek.
Változtatni kell!
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász feltette azt a kérdést, mi kell ahhoz, hogy egy bővülő gazdaság mellett az egészségügy elsőbbséget kapjon. Úgy vélte, jót tenne az ágazatnak egy világos, kiszámítható jövőkép, és mindenképpen fontos az életpályamodell bevezetése.
Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség leköszönt elnöke előadásában hangsúlyozta, paradigmaváltásra van szüksége az ágazatnak. Úgy fogalmazott: újratervezésre van szükség, és társadalmi, politikai, szakmai konszenzus kell arra vonatkozóan, hogy ki mit vár el az ágazattól, és ki milyen áldozatot kíván hozni.
Közölte, évről évre gyorsul és szélesedik a kórházi tartozás mértéke, jelenleg mindössze négy intézménynek nincs tartozása. Jelezte, havi 4,5 milliárd forinttal nő az intézményi adósság, március 31-ei állás szerint 78,8 milliárd forinttal tartoznak a kórházak, és e tételek késedelmi kamata havonta 340-350 millió forint, ami éves szinten megint csak egy jelentős összeg.
Kezelni kell a válsághelyzetet
Rácz Jenő véleménye szerint összetett a válság az ágazatban, ami a finanszírozásra és a humánerőforrás-helyzetre vezethető vissza. Az egészségügy fontos politikai kérdés, és politikai konszenzus kell arra vonatkozóan, hogy a döntéshozók prioritásként kezeljék az ágazatot.
Már csak azért is, mert az egészségügy és a „mögötte” lévő egészségipar több GDP-t termel, mint amennyi a GDP-részesedés jut a rendszerre – fogalmazott, hozzátéve, hogy „nagyon nagy baj van”.
Megszóltalt a kabinetfőnök is
Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke előadásában a kormány által februárban elfogadott 2014-2020-as egészségügyi ágazati stratégiáról beszélt.
Ismertette a stratégia főbb pontjait, kiemelte az alapellátás fejlesztését, a humánerőforrás helyzetének javítását és a népegészségügyi programok kiterjesztésének fontosságát.
A kabinetfőnök egyebek között arról beszélt, a kormány által elfogadott ágazati stratégia fő célkitűzése, hogy két évvel emelkedjen az egészségben eltöltött életévek száma, tíz százalékkal csökkenjen a halálozás, valamint ösztönözni akarják az egyéni felelősségvállalást az egészségmegőrzés terén.
Elmondta azt is, hogy a megyei egyeztető bizottságok munkája nem ért véget februárban, feladatuk „kettéválik”. A következőkben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az intézményekkel együtt meghatározza a kapacitást és a finanszírozást, a másik „ágon” pedig a intézmények gazdálkodását vizsgálják.
