Két évig egyeztettek
Jóváhagyta az eltérő fejlettségű európai régióknak a 2014 és 2020 közötti időszakban járó 325 milliárd eurós támogatás kiosztására vonatkozó új szabályokat szerdán az Európai Parlament. A kohéziós politika hétéves keretösszegéről februárban állapodtak meg az EU állam- és kormányfői, a részletkérdések kidolgozása viszont egészen mostanáig húzódott.
Egy tagállami diplomata úgy nyilatkozott, hogy a szabályok egyszerűbbé tétele az úgynevezett kedvezményezettek életét egyszerűbbé teszi ugyan, a szabályokat alkalmazó tagállamok számára viszont komoly feladatot jelent majd. Az elhúzódó intézményközi egyeztetésről pedig azt is elárulta, hogy a makrogazdasági feltételrendszer kérdése még e hét elején is nyitott kérdés volt, az EP egyetlen szón vitatkozott a tagállamokat tömörítő tanáccsal.
Magyarország a lista végén
A kohéziós politika célja az Európai Unió régiói között tapasztalható fejlettségi különbségek mérséklése. A hét magyarországi régió közül hat a legkevésbé fejlettek közé tartozik, egyedül a közép-magyarországi térségben haladja meg az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU átlagának 90 százalékát.
Az Európai Bizottság 2011-ben tett javaslatot a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésre, és a brüsszeli testület által alkalmazott számítási módszer rendkívül hátrányosan érintette volna Magyarországot, a nettó befizető országok pedig a kiadások hatékonyságának növelésének jelszavával az uniós büdzsé s benne a kohéziós politika minél jelentősebb megkurtítását szerették volna elérni. Végül a kohéziós csomag 2011-es árakon 8 százalékkal zsugorodott, Magyarország mégis az eredeti javaslatnál több forrás lehívásának lehetőségét kapja a következő hét évben. Uniós diplomaták szerint – bár az összeget még nem számolták ki centre pontosan folyó árakon – 2011-es árakon körülbelül 20,5 milliárd euró kohéziós támogatás juthat Magyarországnak.
Várni kell az új forrásokra
Diplomaták rámutattak, hogy az EP-szavazás egyelőre csak a jogszabályok megszületését jelenti, amelyekre ráadásul még formálisan a szakminisztereknek is rá kell bólintaniuk. Ahhoz, hogy elindulhassanak az operatív programok és el lehessen kezdeni folyósítani az uniós forrásokat, úgynevezett partnerségi megállapodásokat kell kötni a pénzeket kezelő Európai Bizottsággal.
Az új kohéziós politika kidolgozását végigkövető szakdiplomata úgy vélte, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint valószínűleg jövőre még nem lehet majd jelentős összegeket lehívni Brüsszelből, de a jelenlegi időszakban indult projektek finanszírozása folyamatos, a most induló kohéziós politikából pedig adott esetben még 2020 után 2-3 évvel is fizetnek majd ki uniós pénzeket.
Új szabályok lesznek
A diplomaták szerint abban az értelemben a hatékonyabb forrásfelhasználás mellett kardoskodó országok is megkapták amit akartak, hogy az új források felhasználására valóban következetesebb, szigorúbb, az uniós pénzek ésszerűbb felhasználását szolgálni hivatott szabályok vonatkoznak.
Célokat kell meghatározni, amelyekhez ellenőrzött mutatószámokat rendelnek, valamint úgynevezett szektorális stratégiákat kell majd kidolgozni, és azokban elhelyezni a tervezett uniós finanszírozású fejlesztéseket, amelyeknek adott esetben az európai szemeszter keretében meghatározott gazdaságpolitikai célokkal is összhangban kell lenniük.
Ez a pénzek értelmes felhasználásának minimális feltételeit fekteti le – fogalmazott a szabályok alakulását végig nyomon követő forrás.
A név nélkül nyilatkozó diplomata szerint az új szabályok áttekinthetőbbé tehetik az uniós támogatások felhasználását, mostantól például már elkészült projektet nem lehet utólag bevonni a támogatási körbe. A jelenlegi időszakban ugyanis volt arra példa, hogy egy ország, hogy több uniós pénzt hívhasson le, utólag kért kohéziós forrást már önerőből megvalósított projektre. Az új rendszerben a tagállamok által a megvalósított projektekről érkező adatok is összehasonlíthatóvá válnak.
