Egyre nagyobb a feszültség
Celik kiemelte: az ország belső békéjét terrorszervezetek fenyegetik, a terrorellenes törvény jogos önvédelem. Arra kérjük az uniót, hogy hagyjon fel a Törökországgal szemben tanúsított kettős mércével – tette hozzá.
Brüsszel korábban a schengeni vízummentesség egyik sarkalatos feltételeként arra szólította fel Ankarát, hogy enyhítse a terrorellenes törvényt, amit Törökország következetesen visszautasít.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Yigit Bulut, Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik tanácsadója kedd este a TRT Haber állami hírtelevízióban azt mondta: az Európai Unió igénye a fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kívánságainak felel meg. Az EU nyíltan támogatja a terrorszervezetet – jelentette ki.
Erdogan kedd este a többi között úgy fogalmazott: „ne jöjjenek folyamatosan a feltételekkel. Ez Törökország!”
A tanácsadó szerint a török elnök szavai úttörőek, teljesen új megközelítést jelentenek az EU-török viszonyban.
Radikális lépésekkel fenyegetőznek
Bulut azt nyilatkozta: Törökország készen áll arra, hogy felfüggessze minden megállapodását az Európai Unióval, a vámuniót és a menekültválság közös megoldásáról szóló egyezményt is beleértve, ha a közösség nem tartja be ígéreteit. Ha az EU továbbra is így viselkedik, akkor Törökország a közeljövőben nagyon radikális lépésekre kényszerül – fűzte hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Törökország azt kifogásolja, hogy schengeni vízummentességet élvez számos olyan ország, amely még csak nem is jelölt uniós tagságra, valamint Brüsszel nem távolítja el a Törökországban betiltott PKK szimpatizánsainak sátrait az Európai Parlament épülete elől.
Az európai uniós ügyek új minisztere ugyanakkor szerdán azt hangsúlyozta: Törökországnak mindemellett továbbra is stratégiai célja a teljes jogú EU-tagság.
Paradigmaváltás a javaslat
A Brandenburg tartományi Mesebergben tartott kétnapos kormányülés utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel kancellár mérföldkőnek, Sigmar Gabriel alkancellár pedig paradigmaváltásnak nevezte a javaslatot és úgy vélte, az új jogszabály megnyitja az utat egy átfogó bevándorlási törvény felé.
A tervezet a „támogat és követel” elven alapul és hosszú viták után készült el, mert az Angela Merkel vezett jobbközép CDU/CSU pártszövetség a „követel”, míg a Sigmar Gabriel vezette szociáldemokraták (SPD) a „támogat” részre igyekeztek nagyobb hangsúlyt helyezni.
A feltételek
A javaslat alapján a menekültek ellátásáért felelős tartományok és önkormányzatok három évre lakhelyváltoztatási tilalmat rendelhetnek el mindazokkal szemben, akiknek elfogadták menedékjogi kérelmét, vagyis tartósan Németországban maradhatnak. Viszont szabadon költözhet, aki közpénzből finanszírozott szociális támogatás nélkül, legális munkával el tudja tartani magát, tanul, szakmai képzésben vesz részt, és akinek legalább egy közeli rokona többet keres, mint a munkanélküli segély átlagos összege.
A javaslat alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi 60 tanóra helyett 100 órából állnak majd.
A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek.
Szakítanak a gyakorlattal
A javaslat a többi között arról is rendelkezik, hogy a közpénzből finanszírozott, közhasznú munka területén megteremtenek újabb 100 ezer álláshelyet menedékkérőknek és menekülteknek.
A kormány szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek öt év után automatikusan határozatlan időre szóló tartózkodási – azaz letelepedési – engedélyt kapnak, a tervezett új szabályozás szerint ilyen engedély csak a dolgozó és németül tudó menekülteknek jár.
A legismertebb német menekültügyi civil szervezet, a Pro Asyl bírálta a törvénytervezetet, álláspontja szerint a kormány szélsőjobboldali hangulatot szít, mert a javaslattal azt sugalmazza, hogy a menekültek nem akarnak beilleszkedni.
Gyorsan reagáltak
A kétnapos kihelyezett kormányülésen elfogadott úgynevezett mesebergi nyilatkozatban az integrációs törvény alapvetései mellett az is szerepel, hogy a kormány élesen elítélte és „gyors törvénymódosításokkal reagált” a menedékkérők, a menekült nők és a gyermekek elleni támadásokra, és az olyan – jellemzően német nők ellen észak-afrikai férfiak által elkövetett – atrocitásokra is, amelyek szilveszterkor történtek.
Hozzátették: a kormány a tartományokkal közösen megvizsgálja, hogy milyen jogszabályi változtatásokkal lehet erősíteni a menedékkérők szállásainak biztonságát.
A dokumentumban a többi között azt is rögzítették, hogy növelni kell a „migrációs hátterű” alkalmazottak arányát a közigazgatásban, és hogy a kormány megalapítja az úgynevezett nemzeti integrációs díjat, amellyel a társadalmi integráció területén kiemelkedő érdemeket szerző önkormányzatok, szervezetek, kezdeményezések vagy magánembereket tüntetik ki.
