A londoni gazdasági napilap szerdai kiadásában közölt interjúban Jorgosz Sztatakisz, a fejlesztési miniszteri poszt várományosa kijelentette, hogy ha a Sziriza kormányra kerül, három olyan szektorban indít vizsgálatot, amelyekben az oligarchák különösen aktívak: a médiában, a közbeszerzési rendszerben és az ingatlanpiacon.
Az osztogatások vége
A politikus szerint ezek közül is a média, elsősorban a televíziós állomások tulajdonosi viszonyainak vizsgálata lesz a legfontosabb. A Sziriza véget vetne annak a gyakorlatnak, amelynek alapján a görög kormány ingyen osztogatott „politikai barátainak” engedélyeket televíziós csatornák létesítésére.
Görögországban soha nem hirdettek meg hivatalos engedélyezési eljárást országos kereskedelmi tv-csatornák indítására, így a féltucatnyi kereskedelmi adó mindenféle jogi megalapozottság nélkül működik, és az állam jelentős bevételektől esik el – mondta a Sziriza vezető gazdaságpolitikusa a Financial Timesnak.
A lap kommentárja szerint Görögországban oligarchák egy szűk, de befolyásos csoportja szerződések elnyerésére és a potenciális versenytársak – köztük külföldi befektetők – távoltartására használja ki politikai kapcsolatait. Elemzők szerint a görög politikusok vonakodnak attól, hogy visszaszorítsák e pénzemberek befolyását a görög gazdaságban, mivel számítanak ennek az üzleti körnek az adományaira a választási kampányok finanszírozásában, sőt a pártalkalmazottak javadalmazásában is – áll a Financial Times szerdai írásában.
Aránytalan teherviselés
A lap szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka több illetékese úgy véli, hogy Görögországban a dolgozó osztályokra hárult a kiadáscsökkentések és az adóemelések legnagyobb terhe, a „politikai kötődésű” üzleti vállalkozásokat ugyanakkor a jelenlegi kormánypárt megvédi ezeknek az intézkedéseknek a hatásaitól.
A szerdán ismertetett interjúban a Sziriza gazdasági szóvivője kijelentette azt is, hogy kormányra kerülése esetén a párt leállítaná a privatizációs programot, és kivizsgálná a vitatott eladási ügyleteket. Ez főleg két nagy, nemrég kötött tranzakciót érinthet: egy 950 millió eurós koncessziót, amelyet görög, kínai és arab befektetők kaptak a régi athéni repülőtér területének beépítésére, és egy 1,2 milliárd eurós koncessziót 14 görög regionális repülőtér üzemeltetésére, amelyet egy görög-német konzorcium nyert el.
