Európába az elmúlt hónapokban százezrek érkeztek a közel-keleti térségből, főleg Szíriából a polgárháború miatt. Bár a nyomás csökkent, ez nem igaz Törökországra és Görögországra, hiszen ők szembesülnek először az emberáradattal – írja a cnbc.com cikke.
A pénz nem elég
Az európai vezetők megszavaztak 3 milliárd eurót Törökországnak, hogy ezzel segítsék a menekülthullám csökkentését. Közben növekszik a nyomás a politikusokon, hogy tegyenek meg mindent az érkezők kontrollált fogadásáért.
Az Eurázsia Group (EG) elemzői hétfőn úgy fogalmaztak, hogy a menekültekre vonatkozó észak-európai korlátozások elviselhetetlenné teszik Görögország helyzetét, hiszen az egész probléma a nyakába szakad.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
„Továbbra is úgy véljük, az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás nem fogja csökkenteni a menekültek számát, hiába bíznak ebben az európaiak” – mondták el Mujtaba Rahman, Naz Masraff és James Sawyer, az EG szakértői.
Jöhet a határzár?
A helyzetet bonyolítja, hogy Angela Merkel német kancelláron is egyre nagyobb a nyomás. A kancellár egyelőre nem akarja a befogadható menedékkérők számának maximálását, helyette inkább a görög-macedón és a görög-bolgár határ lezárását javasolhatja, és ideiglenesen a görögök problémájává válhat a válság kezelése.
Az EG elemzése arra figyelmeztet, hogy a határzár felállításának veszélyes társadalmi és gazdasági következményei lehetnek. Bizonytalansághoz és elégedetlenséghez vezethet, hosszabb távon pedig az euróövezet elhagyása is felmerülhet. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök nyáron írta alá az adósságrendezés harmadik megállapodását, amely a korábbiakhoz képest jóval keményebb követelményeket állított a mediterrán ország elé.
„A macedón-görög határ lezárása tovább erősítheti az országban uralkodó Európa-ellenes és nacionalista hangulatot” – fogalmazott Rahman, Masraff és Sawyer. „A tiltakozások előrehozott választásokhoz vezethetnek, amely megnehezítheti a reformfolyamat teljesítését és felülvizsgálatát, és ismét felmerülhet az euróövezet elhagyásának kockázata.”
Százezrek keltek útra
Görögország tengeri határa miatt vált a menekültek „kedvelt”útvonalává, akik akár az életüket is kockára teszik, hogy elérjék Európát. A nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2015-ben egymillió menekült érkezett a tengeri úton az öreg kontinensre.
Idén már 75 ezer menekült érkezett Európába tengeri vagy szárazföldi úton, 374 pedig eltűnt vagy megfulladt az átkelés során. Az IOM és a görög hatóság adatai szerint 2015 januárja óta 927 386 személy érkezett Görögországba.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Felismerve a görögök kulcsszerepét a bevándorlási krízisben az európai vezetők ígéretet tettek ún. hotspotok felállítására, ahol regisztrálhatnák a menekülteket, ujjlenyomatot vehetnének tőlük és dönthetnének más uniós tagállamba való áthelyezésükről. Az eddigi elképzelés az volt, hogy az unisó tagállamok megosztják a terheket egymás között, és átvesznek menekülteket Görögországtól és Olaszországtól.
Bizonyítani kell
Az EG elemzői szerint Görögország eddig nem tett eleget a kötelezettségeinek, ezért most bizonyítania kell hatékonyságát például a határellenőrzés megerősítésében (többek között személyi feltételekkel, a regisztrációval, öt hotspot és két áthelyező állomás felépítésével).
De a görögök – beleértve a kormányzatot is – úgy érzik, Európa nem segít nekik. Pedig segítségre szükségük lenne ebben az időszakban, amikor a GDP zsugorodásával szembesülnek. A kormány a kiadások lefaragására kényszerül, népszerűtlen intézkedéseket hoz, hiszen meg kell felelni a hitelezők igényeinek.
Az EG szakértői szerint Görögország eleget tud tenni pénzügyi kötelezettségeinek márciusban és februárban is, sőt a júliusi felülvizsgálat is pozitívan záródhat, mégis bizonytalan helyzetbe kerülnek.
„Ha ezt az időszakot a görög kormány szűkösen túl is éli valahogy, az addigra esetleg már gyorsan romló hazai politikai-társadalmi környezetben ismét válsághelyzeti tárgyalások válhatnak szükségessé, mivel újból előtérbe kerülhet a destabilizáló forgatókönyvek megvalósulásának kockázata” – írják az EG londoni elemzői.
