Legalábbis ez áll a természetvédelmi világalap, a World Wide Fund for Nature (WWF) Megújul az óceánok gazdasága (Reviving the Ocean Economy) című friss jelentésében. Mindez szokatlan, hiszen környezetvédők ritkán hozzák összefüggésbe az ökológiai értékeket a gazdasági szempontokkal. A WWF főigazgatója szerint azonban éppen a gazdasági adatok azok, amelyek meggyőzhetik az embereket a valóságos értékekről.
Halászati jövedelem, turizmus, kereskedelem
A tanulmány elsősorban a halászati jövedelmeket, a turizmus, a kereskedelem és a közlekedés bevételeit szándékozott összegezni. A gazdasági szempontok sorából megkísérelték kizárni az olyan értékeket, mint az óceánok hatása az oxigéntermelésre, a hőmérséklet stabilizálása, vagy kulturális javak. Így jött össze a majdnem huszonkétezer milliárdos gigantikus érték.
Az elemzés szerzői egyenesen úgy fogalmaztak, a világtengerek ma a hetedik legnagyobb nemzetgazdaságot jelentik. Ráadásul egyáltalán nem másak, mint napjaink sok állama, súlyos válsággal küzdenek. Nevezetesen azzal, hogy értékeik egyharmada olyan környezeti hatásoktól függenek, amelyek alaposan rombolják, károsítják ezeket a javakat. A kutatók szerint a világtengerek, amelyek egykor életet leheltek a Földbe, most egyértelműen romló egészségi állapotról tanúskodnak.
A vizek nagyrésze túlhalászott
A helyzet egyre kritikusabb. Mint ismeretes, a tengerek gondoskodnak például atmoszféránk hűtéséről. Eközben a globális felmelegedés problémájával viaskodik a Föld. Az elmúlt ötven esztendőben a tengereink hőmérséklete fél fokkal emelkedett. S az sem bíztató, hogy a tendencia növekedési pályán mozog. A halállomány kilencven százaléka túlhalászott. A korallok ötven százaléka egyenesen eltűnt. Ha tovább növekszik a tengerek hőmérséklete a korallzátonyok 2050-re mind halottak lesznek.
A jelentés szerzői szerint, a gondok megállapítása az egyik dolog, van azonban lehetőség tenni valamit a problémák megoldása érdekében. Az elemzés számos összefüggésre hívja fel a figyelmet, amellyel a politikusok és a vállalatok tehetnének a helyzet javításáért. Ez egyik ilyen lehetőség az lenne, hogy további tengeri és partvidéki területeket helyeznének védelem alá. Jelenleg az óceánok mindössze 3,4 százaléka áll ilyen védelem alatt. Az olaszországi Torre Guaceto-nál szerzett tapasztalatok mutatják, hogy a védelem alá helyezett területeken olyannyira megújul, növekszik a halpopuláció, hogy a természetvédelmi területeken kívül is érezteti a hatását.
Sürgető lenne a klímavédelmi megegyezés
A másik kiemelten fontos terület a klímavédelem. A tanulmány szerzői arra számítanak, hogy az idei esztendő végén Párizsban megrendezésre kerülő nemzetközi klímavédelmi konferencián sikerül előre lépniük az államoknak ebben a kérdésben is. Az érdeklődők számára a hatvan oldalas tanulmány hozzáférhető az interneten.
