A Bank of Japan új elnöke Kuroda Haruhiko, az Ázsiai Fejlesztési Bank eddigi vezetője lesz, míg a két alelnöki pozíciót Ivata Kikuo, a tokiói Gakusuin Egyetem professzora és Nakaszo Hirosi, a jegybank eddigi ügyvezetője foglalja majd el.

A felsőház pénteki jóváhagyásával március 20-án lép hivatalba a három jegybankár.

Kuroda és Ivata azt ígérték, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt be fognak vetni a kormány és a jegybank által januárban meghatározott 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében. Nyilatkozataik és parlamenti meghallgatásuk során további monetáris lazítást helyeztek kilátásba, amelyre elemzői várakozások alapján a japán monetáris tanács következő, április 3-4. között tartandó ülésén sor kerülhet. Egyes sajtóértesülések szerint a tanács már ezt megelőzően rendkívüli ülést tarthat az azonnali lépések meghozatalára.

Aszó Taró pénzügyminiszter üdvözölte a parlament döntését, és közölte: a kormány azt várja a jegybank új vezetésétől, hogy minél hamarabb elérje az inflációs célt.

A szigetország immár mintegy másfél évtizede képtelen kilépni a deflációs csapdából, Kuroda és Abe Sindzó miniszterelnök szerint elsősorban azért, mert a jegybank nem tett elég agresszív lépéseket ennek érdekében.

A parlamenti szavazást követően a jen ismét gyengült a dollárral szemben, míg a tokiói értéktőzsde indexe tovább emelkedett.

Ugyanakkor elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a jegybank eszköztára igen korlátozott. Az alapkamat már jelenleg is a 0 és a 0,1 százalék között sávban mozog, a Bank of Japan pedig 101 ezer milliárd jenes eszközvásárlási programján keresztül folyamatosan pumpálja a pénzt a recesszióból az előző negyedévben kilépett japán gazdaságba.

A jegybank korábban arról döntött, hogy 2014 januárjától nyílt végű, felső határ nélküli eszközvásárlásba kezd, Kuroda jelölését követően pedig felmerült ezen lépés előre hozatalának lehetősége is. Kuroda emellett azt is kilátásba helyzete, hogy vezetése alatt a jegybak hosszú lejáratú államkötvényeket és származtatott eszközöket is vásárol majd, és szóba került a negatív alapkamat bevezetése is, habár ezt illetően nem fogalmazott egyértelműen az új elnök.

Egyes közgazdászok azonban amiatt aggódnak, hogy az infláció felhajtása és az agresszív monetáris lépések felhajthatják a japán államkötvények kamatait, ami akár komoly válsághoz is vezethet a GDP-je kétszeresét meghaladó adósságterhet maga előtt görgető szigetországban.