A nagy bérkülönbségek egyik komoly veszélye, hogy elégedetlenséget szül a dolgozók között – figyelmeztetett Ben Frost, a Hay Group tanácsadója.
Csalóka javulás
Az idei kilátások tekintetében a Hay Group azzal számol, hogy globálisan 5,4 százalékkal emelkedhetnek a bérek a 2014-es 5,2 százalék után. Ez az átlag azonban elkendőz néhány hatalmas zuhanást egyes feltörekvő piacokon, mint Brazília, Oroszország vagy Ukrajna, ahol a reálbérek 0,4, 0,7 és 3,9 százalékkal eshetnek. Magyarországon a bérek 3,0 százalékkal bővülhetnek, ami némileg elmarad a várt európai átlagtól (3,1 százalék). Ezzel párhuzamosan a reálbérek 2,7 százalékkal emelkedhetnek hazánkban az előrejelzés szerint.
Kivételes Európa
A globális recesszió óta Európa rendelkezik a legjobb számokkal ezen a téren, ugyanis az öreg kontinensen csupán 2,2 százalékkal mélyült a szakadék. Ezzel szemben Észak-Amerikában és Ázsiában 7,2, illetve 12,5 százalékos volt a bővülés – írja a CNBC. Csak az Egyesült Államokban 10,6 százalékkal nőtt a rés.
Európában jelentősen javított a helyzeten, hogy az Európai Unió olyan szabályokat vezetett be, amelyek korlátozzák a bankároknak adható bónuszokat. Összességében Európa az a térség, ahol a legtöbb országban tapasztalták a szakadék csökkenését – például Svájcban, Franciaországban vagy Lengyelországban.
Rendszerszintű indoklás
„A bérkülönbségek elsősorban azért emelkedhetnek, mert a globalizáció megnyitotta a munkaerőpiacokat, miközben az alacsony képzettséget igénylő munkák egyre nagyobb számban automatizálódnak. Ez csökkenti a munkahelyek számát, a fennmaradó helyekért pedig egyre nő a verseny, ami végső soron alacsonyan tartja a béreket” – hangsúlyozza Frost.
Ezzel párhuzamosan egyre nő a felsővezetők fizetése, akiktől olyan komplex készségeket várnak el, mint az érzelmi intelligencia, a kreatív gondolkodás vagy a fejlett ítélőképesség – teszi hozzá a szakértő. Ezen a területen a kereslet egyértelműen meghaladja a kínálatot, noha a vezetőktől egyre nagyobb felelősséget, és egyre összetettebb munkát várnak el.
Modellek és megoldások
A felmérésekből jól látható, hogy Európa és az Egyesült Államok között egyértelmű különbség van abban, hogy kezeli az üzleti élet a felmerülő kríziseket. Míg Európában a vállalatok egyéb költségcsökkentéseken keresztül igyekeznek megtartani a munkahelyeket, addig az USA-ban sokkal gyakoribbak az elbocsátások, melyek után a megmaradó alkalmazottak béremelést kapnak a felmerülő többletmunkáért. Mindez pedig tovább növeli a bérkülönbségek szintjét.
A probléma súlyosságát az is mutatja, hogy a brit Institute of Directors ebben a hónapban közölt kutatása szerint a tagok úgy látják, a bérkülönbségek miatt kialakuló társadalmi harag jelenti a legkomolyabb veszélyt az üzletbe vetett bizalomra.
