Kicsit kiakadt a külügy
Magyar Levente délután megbeszélést folytatott a budapesti osztrák nagykövetség ügyvivőjével, akit azt követően kérettek be, hogy Werner Faymann osztrák kancellár hétfő esti nyilatkozatában közvetve bírálta Magyarország eljárását amiatt, hogy a menekülteket hagyja továbbutazni Ausztriába.
Az államtitkár kijelentette: huszonnégy órán belül „már a második szövetséges és baráti ország kormányánál kell eljárnunk” amiatt, mert „minősíthetetlen kifejezésekkel illetik” Magyarország bevándorlási politikáját. Ezt ráadásul olyan országok teszik, amelyek Magyarországnál nagyságrenddel kisebb mértékben szembesülnek „azzal a rettenetes nyomással”, amelyet az illegális migráció jelent.
Zavar van a fejekben?
Véleménye szerint az osztrák kancellár nyilatkozatában önmagával keveredik ellentmondásba, mert míg először azt sérelmezte, hogy Magyarország a határzárral túl szigorúan lép fel a bevándorlókkal szemben, utána azt mondta, túl enyhe a magyar szabályozás, mivel dokumentumok nélkül engedik utazni az embereket. Már ez is jelzi, hogy „egyfajta zavarodottság uralkodik a fejekben azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot akkor most a túl nagy szigorért vagy a túl enyhe bevándorlási politikáért kell kritizálni”.
Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt szeretné, ha kritika helyett mindenki méltányolná „azokat az emberfeletti erőfeszítéseket, amelyeket a magyar hatóságok tesznek” azért, hogy az ide érkező illegális migrációs hullámot kezeljék. Elvárják minden szövetséges, baráti országtól, különösen a szomszédos államoktól, hogy Magyarországot tartsák tiszteletben, és ne ragadtassák magukat arra, hogy alaptalan vádakat fogalmazzanak meg vele szemben.
Nehezen értik az osztrákokat
Az államtitkár szerint azért is nehezen értelmezhetők az osztrák kancellár szavai, mert Ausztria egyoldalú lépéseket tett Magyarországgal szemben, amikor hétfő reggel „gyakorlatilag lezárták az Ausztriába vezető utakat”. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban Magyarország nem fogalmazott meg kritikát, mert Ausztria szuverén joga, hogy ezt megtegye.
Az együttműködést fenn kell tartani
Mint mondta, nem engedhető meg, hogy az ilyen kijelentések megzavarják a kiváló magyar-osztrák együttműködést, és nem kell attól tartani, hogy az csorbát szenved.
Magyarországnak az uniós jogból két alapvető kötelezettsége ered a bevándorlókkal kapcsolatban: ha valaki illegális módon jön be az országba, a magyar hatóságok megpróbálják feltartóztatni és regisztrálják. Továbbá ha a hatóságok értesülnek arról, hogy az illető el akarja hagyni az országot, akkor megnézik, megvannak-e az ehhez szükséges dokumentumai, mert az, hogy menekültként regisztrál Magyarországon, még nem jogosítja fel a továbbutazásra más uniós tagállamba.
Markáns vélemény a kvótáról
Magyar Levente azt mondta, a kvótarendszert illetően Magyarország álláspontja világos: ha ide érkezik a legtöbb illegális bevándorló az EU-ban, és itt adják be a legtöbb menekültkérelmet, akkor „milyen logika alapján várható az el bármilyen részről is, hogy még többet vállaljunk?” A kormány álláspontja szerint „ide több bevándorló ne jöjjön, mert alig tudjuk kezelni már ezt a mostani állapotot is”.
Arra is kitért, hogy meglátása alapján a schengeni rendszer de jure felülvizsgálata remélhetőleg elkerülhető, ugyanakkor Schengen de facto felülbírálására már történtek lépések, mert másként nem lehet értelmezni azt az osztrák döntést, hogy minden járművet, amelyik áthalad a határon, ellenőriznek.
Az államtitkár közölte: Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök „remek viszonyban van”, rendszeresen konzultálnak, arról azonban nem tud, hogy az elmúlt napokban beszéltek-e egymással.
Magyar Levente végül elmondta: mindent meg akarnak tenni azért, hogy csökkentsék az illegális határátlépések számát, és európai összefogás keretében hatékony megoldást találjanak a helyzet kezelésére.
Nagy nevek az ülésen
A délelőtti bizottsági ülésen megjelent mások mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hende Csaba honvédelmi, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára, Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára, Kovács Zoltán és Giró-Szász András kormányszóvivő, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, valamint a katonai és polgári titkosszolgálatok vezetői.
A nagy sajtóérdeklődés mellett kezdődött ülésen Lázár János azt mondta: a kormány arra készült, hogy ebben a nagy közérdeklődést érintő témában – ameddig lehetséges – nyílt ülés keretében adjon tájékoztatást a déli határszakasz védelmének műszaki és jogi intézkedéseiről.
Később lehet igazi hatása
A déli határon már elkészült és építés alatt álló műszaki határzár állapotáról, annak munkálatairól Kontrát Károly és Hende Csaba beszélt. Miután több ellenzéki képviselő vitatta a műszaki határzár hatékonyságát, Kontrát Károly azt mondta: létjogosultságát igazolja az is, hogy mivel máshol nem tudnak, már a vasút mentén próbálnak átkelni az illegális bevándorlók.
Úgy vélik, ha az ideiglenes biztonsági határzár teljesen elkészül még nagyobb visszatartó erőt jelent majd. Kérdésre válaszolva a BM államtitkára elmondta, hogy nemcsak a rendőri létszámot erősítették meg a térségben, hanem a katasztrófavédelem egységei is közreműködtek több feladatban.
Kontrát Károly kiemelte: az illegális bevándorlók egyre agresszívabbak, követelőzőbbek, nem működnek együtt, így egyre nehezebb körülmények között látják el feladataikat a BM érintett szervei. Az államtitkár elmondta: idén már több mint 156 ezren lépték át illegálisan a magyar határt, nagy részük Szerbia felől. Több mint 140 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Közülük több mint 45 ezren voltak szír állampolgárok.
Egyre több a kérelem
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője elmondta: csak az éjszaka 2 ezer menedékkérelmet regisztráltak, így azok száma már a 44 ezret is meghaladta.
Többségük szírnek vallják magukat – tette hozzá, megjegyezve: a szír menedékkérők számának növekedése európai szinten is megfigyelhető.
A BÁH vezetője elmondta: Magyarországra több mint száz országból érkeznek menedékkérők. Szíria és Afganisztán után, Koszovóból érkezőknek mondják magukat a legtöbben.
Papp Károly országos rendőrfőkapitány elmondta: csak éjféltől reggel 6 óráig csaknem 600 embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt, közülük több mint 500-at a szerb határnál. Kiemelte: az előző évekhez képest megsokszorozódott az országba érkező migránsok és az elfogott embercsempészek száma. Január elseje óta 862 embercsempész ellen indult eljárás.
Valóban nőtt a terrorfenyegettség
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója kiemelte: tisztán látják, hogy a bevándorlási vonalon érkezhetnek terroristák. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet térnyerése is érinti Magyarországot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá a balkáni malavita közösségeket sem. Felhívta a figyelmet: több terrorszervezet fogalmazott meg Európa elleni felszólításokat is.
A TEK vezetője kitért továbbá arra is, hogy a rendvédelmi szervek munkáját nem segíti, hogy különböző hírportálokon, közösségi oldalakon egyes csoportok erőszakra buzdítanak. Ennek részleteiről azonban csak zárt ülés keretében tájékoztatná a képviselőket.
Törvények is módosulnak
Hende Csaba az ülésen elmondta, hogy a honvédelmi törvény módosítása sem fogja megengedni fegyvertelen tömeg fegyverrel való oszlatását. Ugyanakkor hozzátette: a bizonyos testi sérülés okozására alkalmas – például pirotechnikai – eszközök használata szükség esetén engedélyezett lehet. Kiemelte továbbá, hogy a honvédségnek is feladata a magyar határ védelmének biztosítása, és hozzátette: ha szükséges a katonáknak is úgy kell cselekedniük, mintha laktanyájuk kerítését védenék.
A tárcavezető elmondta: ha a helyzet úgy kívánja, és a kormány, illetve az Országgyűlés jóváhagyja, számos plusz feladatot vállalnak a Magyar Honvédség katonái a déli határszakasz védelmében. Példaként logisztikai, egészségügyi, katonai rendészeti feladatokat, közös járőrözést említett. Közölte továbbá, hogy bevethetnek pilóta nélküli légi felderítő eszközöket, segíthetik a migránsok nyilvántartásba vételét, vállalhatnak légtér-ellenőrzési és humanitárius feladatokat, és ha szükséges, tolmácsokkal is közreműködnek.
Ha ezekre az intézkedésekre szükség lesz, a műszaki határzár építésében részt vevő katonákon felül mintegy 3000-3500 katonával járul hozzá a déli határ védelméhez a Magyar Honvédség.
Mások is elismerik a válsághelyzetet
Trócsányi László igazságügyi miniszter közlése szerint már Európa több vezető politikusa is elismerte, hogy a tömeges bevándorlás nyomán válsághelyzet alakult ki. Az ülésen az igazságügyi tárcavezető ismertette a déli határ védelmének megerősítése érdekében eddig elfogadott, illetve kidolgozott jogszabályi szigorításokat. Beszélt a jelenlegi helyzetről és a közös uniós fellépés hiányáról.
Trócsányi László kiemelte: nem szabad elvitatni Európa felelősségét a migránsokat kibocsátó országokban kialakult helyzetért.
Fontos lenne, hogy az Európai Unió azokban az országokban is legyen jelen, ahol a probléma ered.
