Megnőtt a forgalom
Az elnök-vezérigazgató kiemelte: a BÉT vezetése tovább szeretné erősíteni a kibocsátók aktivitását, ösztönzi az új vállalkozások megjelenését, és emellett arra is törekszik, hogy a börzén jelenlévő társaságok is aktívabban használják a tőzsde lehetőségeit.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Végh Richárd rámutatott: tavaly és az idén is jelentősen nőtt a részvényforgalom a tőzsdén, a tavalyi 9,19 milliárd forint után az idén már jóval 10 milliárd forint fölé emelkedett az átlagos napi forgalom.
Vannak úttörők
Kiemelte: a BÉT középtávú fejlesztési terveinek összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy a vállalkozások számára a tőzsdére lépés nemcsak a finanszírozásban segíthet, de komoly előnyt jelenthet a cégek „brandjének” kialakításában, a márkaépítésben.
A BÉT elnök-vezérigazgatója az új, sikeres tőzsdei bevezetések között említette az Alteót, amely 1,4 milliárd forintos tőkebevonást ért el a tőzsdére lépéssel, valamint a Dunahouse tőzsdei kibocsátását, amely 2,8 milliárd forint friss tőkét hozott a társaságnak. Emellett tavaly 4 új kötvény- és jelzáloglevél-kibocsátás is történt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Európa egyik legnyitottabb tőzsdéje
Végh Richárd kiemelte: a BÉT a befektetői körének köszönhetően Európa egyik legnyitottabb tőzsdéje, hiszen a teljes kapitalizáció mintegy 65 százalékát tartják kezükben a külföldi befektetők. Az elmúlt másfél év tőzsdei folyamatai kedvező környezetben zajlottak, ezt jelzi, hogy idén az első 5 hónapban 18 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest az átlagos napi forgalom, a BUX pedig történelmi csúcsokat döntöget – jelezte Végh Richárd.
A kis- és közepes cégek közelgő piacra lépéséről elmondta: beindítottak egy „mentoring-programot”, amely abban segít, hogy a cégvezetők termékként tekintsenek a vállalatukra, olyan egységre, amelyet el kell adni a tőzsdén, és ehhez igazítsák a vállalatirányítást, vagy a vállalati stratégiát.
Emlékeztetett: a tőzsdére lépést megelőző felkészülést 2020-ig 1 milliárd forinttól támogatják, ebből a pénzből akár a képzéseket is lehet segíteni, de azoknak a cégeknek, amelyek részvénykibocsátással történő tőzsdei bevezetésen (angol rövidítéssel IPO-n) gondolkodnak, akár a tanácsadói díjak 50 százalékát is állhatják.
Elindulhat az NTA
Rámutatott: idén ősszel a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTA) is várhatóan elkezdi a tevékenységét, amely egy kormánydöntés alapján 20 milliárd forint állami forrással indul majd.
Végh Richárd elmondta: most az NTA alapkezelőjének kiválasztásán van a sor, a harmadik negyedévben már várhatóan teljesen felállhat az alap, a befektetési időszak várhatóan 2022-ig, a vagyonkezelési időszak pedig 2029-ig tart. Az alap kisebbségi tulajdonrészt vásárol majd a tőzsde iránt érdeklő cégekben, várhatóan évente 4-8 befektetést fog végrehajtani – mutatott rá Végh Richárd.
