A családosok is jól járnak
A MAZARS összefoglalója szerint a szja-területen a jövő év legjelentősebb, minden magánszemélyt érintő változása az 1% pontos szja-csökkentés, ami a személyi jövedelemadó 16%-os kulcsának 15%-ra való mérséklését jelenti.
„Kamatjövedelem esetében – ha a juttatást megalapozó időszak, például egy lekötés, 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történik, akkor a 15%-os adókulcs a 2016-os időszakra eső jövedelemre már arányosan alkalmazandó” – mutat rá Csizmadia Heléna a MAZARS adóigazgatója.
A szakember hozzátette: az SZJA mértékének csökkentésén túl 2016-tól elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése, melynek során a kedvezmény adóra átszámítva a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, gyermekenként.
Több lesz a TB-járulék
A nyári módosítások a jövőben folyamatosan biztosítják majd az szja-kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok számára is: a visszalépő tagnak kifizetésre kerülő összeg adómentes jövedelem lesz, illetve ha azt a tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja, annak 20%-ának értékéig, de maximum 300.000 forintig – a megfizetett adója terhére – adóvisszatérítésről rendelkezhet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az érintett magánszemélyekre vonatkozóan ugyanakkor januártól tehernövekedést jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 6.930 forintról 7.050 forintra emelése.
Jön a növekedési adóhitel
Csizmadia Heléna emlékeztetett: 2016-tól bevezetésre kerül egy új kedvezmény, az úgynevezett növekedési adóhitel, amelynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni.
Ez a kedvezmény – a meghatározott feltételek mellett – csak akkor vehető igénybe, ha a társaság az adóévben, és az azt megelőző 3 évben már működött és nem alakult át, továbbá ha az adózás előtti eredmény eléri a megelőző adóévi eredmény abszolút értékének ötszörösét. Növekedési adóhitel először a 2015-ös adóév vonatkozásában alkalmazható.
A növekedési adóhitelhez végleges adókedvezmény megszerzésének lehetőségét is hozzákapcsolta a törvényalkotó: meghatározott feltételek mellett ugyanis az adózó nullára csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó – még esedékessé nem vált – összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg – tette hozzá a szakértő.
Szintén kedvező változás, hogy 2016-tól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.
Kiderülnek a buktatók
Az áfát érintő legjelentősebb változás, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása, amely már az idei év júniusától életbe lépett a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok esetében, azért hogy a szabályozás buktatói kiderüljenek még azelőtt, hogy minden vállalkozás átáll az új szabályra.
2016-tól már teljes körűen bevezetésre kerül az új szabály, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások még nem kezdték meg erre a felkészülést, pedig a legtöbb cégnél ez számlázó- illetve könyvelési rendszerfejlesztést vagy átállítást, valamint szerződésmódosításokat is igényelhet.
Ez mindenkit érint majd
Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
„A főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni.”
„Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb – a nyáron elfogadott csomag alapján – az időszak végét követő 30. vagy a múlt héten benyújtott adócsomagban foglalt javaslat szerint a 60. nap lesz a teljesítési időpont” – foglalta össze Csizmadia Heléna.
Hozzátette: ez nemcsak számla kibocsátójaként, de számla befogadói oldalon is érintheti a vállalkozásokat, és időszaki elszámolású számlát szinte minden vállalkozó kap.
Át kell programozni a szoftvereket
„Arról se feledkezzünk meg, és szintén felkészülést igényel, hogy 2016-tól a számlázó programoknak új, az adatexportot lehetővé tévő funkcióval is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátumtartomány illetve sorszámtartomány szerinti adatkinyerésre” – emlékeztetett a MAZARS adóigazgatója.
Emiatt azokat a számlázó szoftvereket, amelyeknél erre jelenleg nincs lehetőség, vagy nem a megkövetelt adattartalmat tudják exportálni, át kell programozni, és az új funkció kezelésére vonatkozó információkat a számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell.
További áfatörvény-módosítás, hogy az 5%-os kulcs alá kerül a friss, hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús értékesítése is.
Mi változik még?
A MAZARS összefoglalójából az is kiderül, hogy a 2015-től megváltozott transzferár-dokumentációra vonatkozó kötelezettségeket a 2016-ban készülő dokumentációknál már figyelembe kell venni. Így például a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor az adatbázisszűréseknél bizonyos esetekben kötelező lesz az interkvartilis használata. (Az interkvartilis egy statisztikai mutatószám, amelynek a használatával kapcsolatos adóhatósági elvárások – szabályozás híján – több jogvitát kavartak a transzferár nyilvántartásra kötelezett társaságok és a NAV ellenőrei között.)
Változott továbbá a kapcsolt vállalkozási definíció is, így bővebb lehet a dokumentálandó ügyletek köre, mint eddig, mert az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is kapcsolttá válhatnak a vállalkozások.
A közműadót érintő változás, hogy átmeneti mentesség vonatkozik az új nyomvonalon létesített közművekre és a már meglévő szélessávú internetet biztosító vezetékekre vonatkozó fejlesztésekre is, mivel ezen közművezetékekre csak az üzembe helyezést követő 6. évtől kell majd adót fizetnie.
A helyi adóknál is lesz változás
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodással összhangban a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forint feletti része után 2016-ban 0,53%-ról 0,31%-ra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21%-ra csökken azzal, hogy a 2016-2018 közötti időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett különadó összegét. Lényeges változás még, hogy a hitelintézetek különadójának alapja 2016-ban már nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg lesz.
A helyi adók tekintetében is változások következnek be jövőre, miszerint az önkormányzatok mentességet vagy kedvezményt biztosíthatnak a 20 millió forintnál kisebb adóalappal rendelkező védőnők és orvosok számára.
2016-tól az állam részére adott ingyenes juttatások kapcsán elszámolt ráfordítás összege – az adózó választása alapján – nem adóalap növelő tétel a Robin Hood-adó számításakor.
