Két elkézelés van
A főpolgármester elmondta, hogy jelenleg kétféle javaslat van. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy „Budapest-matricát”, amelynek az éves ára 5000 forint, havi ára pedig 450-500 forint lenne.
A másik javaslat egy kétlépcsős, kombinált rendszert irányoz elő. Ennek lényege, hogy egy „szűkebben vett” belvárosi zónában egy második díjat is bevezetnének – ismertette.
A közösségi közlekedésre fordítanák a bevételt
Közölte, a fővárosi kerületi polgármesterek és szakemberek javaslata alapján a „Budapest-matricára” épülő rendszer bevétele évente 700-800 milliós lenne, de ha azt a budapesti lakosokra is kiterjesztenék, akkor 2-2,5 milliárdos bevételt is hozna. A szűkebb belvárosra vonatkozóan még nem határozták meg, hogy milyen mértékű díjat lehet bevezetni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bevételt a közösségi közlekedés finanszírozására fordítanák. Tarlós István megjegyezte azt is, hogy az ügyben a BKV finanszírozása, az utazási kedvezmények átalakítása mellett a dugódíj ügyében is a kormányfőhöz fordul. Szólt arról is, ha az állam is támogatja a javasolt rendszer bevezetését, akkor jogszabály-módosításra is szükség lesz.
A bevezetés időpontjára és a belső zóna elképzelt határára vonatkozó kérdés kapcsán a főpolgármester türelmet kért, de azt elmondta, hogy a belső zóna határáról még két elképzelés van. Korábban a városvezetés azt próbálta elérni az Európai Uniónál, hogy ne kelljen bevezetni a dugódíjat.
30 milliárdos többletteher
Elmondta: levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, ebben javaslatokat tesznek a kormánynak a főváros által az agglomerációban végzett közlekedési szolgáltatások kérdésében, felvetik az utazási kedvezmények biztosításának felülvizsgálatát, továbbá az országos vasúti hálózat működtetéséhez nyújtott támogatáshoz hasonló központi költségvetési forrás bevonását a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásába.
Tarlós István reményét fejezte ki, hogy szeptember végére megoldás születik a BKV finanszírozásáról.
Kifejtette: a budapesti tömegközlekedés biztosítása nem a „főváros passziója”, hanem törvényen alapuló kötelezettség, az államtól átvett feladat, de „messze túlnyúlik a főváros határán, át az agglomerációba”. Ez – az utazási kedvezményekkel együtt – évente 30 milliárd forintos többletterhet jelent a fővárosnak – mondta.
A HÉV-nél is vannak plusz költségek
Tarlós István rámutatott arra, hogy a törvény szerint a fővárosnak a közösségi közlekedés működtetésére vonatkozó kötelessége a közigazgatási határig tart. A főváros ugyanakkor 26 agglomerációs települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést működtet.
A HÉV-vonalak üzemeletetése kapcsán kitért arra, hogy a MÁV az elővárosi vasútvonalak működtetésére 38 milliárdos költségtérítést kap az államtól, Budapest viszont nem kap semmilyen forrást az államtól az agglomerációs HÉV-vonalak üzemeltetésére. Az agglomerációs közlekedés fenntartása évente 15,9 milliárdba kerül – jegyezte meg.
Matekozzunk
Tarlós István szerint a megoldása az lehetne, ha a főváros többlettámogatást kapna a központi költségvetésből vagy az állam visszavenné a szolgáltatást. Azt nem nevezte reálisnak, hogy áthárítsák az agglomerációs településekre a költségeket, mert akkor a mostani hozzájárulásuk a húszszorosára emelkedne.
A főpolgármester elmondta, idén a kormánytól 24 milliárd forintot kapnak a közösségi közlekedés működtetésére, ez az összeg jövőre a tervek szerint már csak 18 milliárd, 2017-ben 15 milliárd, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint.
A fővárosi közösségi közlekedés idei finanszírozási igénye 165 milliárd forint körüli, az abból származó bevétel 80 milliárd forint lehet. A feladatra a főváros – kerületekkel együtt – összesen 46 milliárd forintot tud biztosítani.
Mi a jó megoldás?
Tarlós István szerint vizsgálni kellene a rászorultság alapján megállapított utazási kedvezmények átalakítását. Jelenleg ugyanis a fővárosban a teljesen díjmentes utazások aránya több mint 12 százalék – mondta, hozzátéve, hogy ez az arány szerinte nagyon magas.
A főpolgármester rámutatott arra is, hogy a finanszírozás megoldásához a kedvezményes bérletek árát 71, illetve 79 százalékkal kellene emelni, de ez politikailag nehezen vállalható. A járatok ritkítása pedig számításai szerint alig egymilliárdos megtakarítást hozhatna, de utasvesztéssel és akár bevételkieséssel is járhatna.
Nem terveznek a Dagály miatt fizetni
A 3-as metró felújítása kapcsán azt közölte, a felújítás megkezdése elől minden akadály elhárult. Elmondta, a Közbeszerzési Döntőbizottság minden pontban a BKV döntéseit hagyta jóvá, a vesztes vállalkozó kifogásait pedig maradéktalanul elutasította.
Az Illatos úti környezetszennyezésről szólva Tarlós István közölte, jövő januárra várható a maradék 2300 tonna veszélyes hulladék elszállítása. Kitért arra is, hogy amint lesz hatósági jelzés, haladéktalanul elköltöztetik a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Illatos úti ebtelepét. Ez a telep nem szomszédos az egykori vegyiművek területével.
Tarlós István a Dagály fürdő államnak történt átadása kapcsán elmondta, hogy a fővárosnak az átadásért 2 milliárd forint áfát kellene fizetnie. Ezt azonban nem tervezik – közölte.
Kompenzációt kérnek a szállítás miatt
Alig van migráns Budapesten, ezért felszámolták az ideiglenes szociális blokkokat és a Verseny utcai bázis kiépítése egyelőre szünetel – közölte Tarlós István főpolgármester pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján.
A közműcsatlakozási lehetőségeket meghagyták, a szociális blokkok gyakorlatilag bármelyik nap visszaállíthatóak – mondta Tarlós István. Hozzátette: ma ugyan nyugalom van, de „ki tudja, mi lesz holnapután”.
Kérdésre válaszolva közölte, a migránsok BKV-buszokkal történt szállítása miatt a belügyminiszterhez fordulnak kompenzáció érdekében.
A főpolgármester szólt arról is, a kormány lépéseit támogatva azon véleményének kell hangot adnia, hogy szerinte „kettős mérce gyanújának az alkalmazása” kezd felmerülni a magyarországi határra felhúzott kerítés ügyében. Megjegyezte, más országok is emeltek kerítést a határaikra, mégsem illették úgy azokat, mint Magyarországot az elmúlt időszakban.
