Orbán Gábor kijelentette, hogy a növekedési fordulat az idén bekövetkezett, és ez a tendencia erősödni fog. A 2013-2014. évi makropályát a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal egy időben, várhatóan szeptember 30-án mutatja be a kormány. Az államtitkár a Privátbankár.hu által, Növekedés 2013. címmel rendezett konferencia beszélt, amelyen az előadók véleménye megoszlott arról, hogy beindult-e már a növekedés Magyarországon.
Növekvő foglalkoztatás, emelkedő reálbér
A jövő évi makrogazdasági alappálya az Orbán Gábor által elmondottak szerint növekvő foglalkoztatottsággal és bértömeg-kiáramlással, ezen keresztül pedig reálbér-emelkedéssel számol. Mindezeknek, a pedagógusbér emeléssel, a rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek terheinek enyhítésével együtt fogyasztásnövelő hatása van, ami jelen pillanatban még nem számszerűsíthető, ezért nevezhető konzervatívnak a jövő évi növekedési előrejelzés.
A 2014. évi költségvetésre vonatozó kérdésre elmondta, hogy az adórendszer lényegében kész van, a még tervezett kisebb adóváltoztatások főként az üzleti környezet fejlesztését célozzák. Kiadási oldalról a pedagógus életpályamodell bevezetésének költségvetési hatását, a takarékszövetkezetek feltőkésítését említette, amelyeket be kell építeni a költségvetésbe, valamint hiánynövelő tételként említette még a családi adózás kiterjesztését is. Közölte azt is, hogy az idei költségvetési tartalék nagyobb volt a szokásosnál, a jövő évi konzervatív makropálya viszont nem indokol az ideihez hasonló mértékű tartalékot jövőre.
Magyarországon nincs növekedési fordulat
Oblath Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa szerint Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat, ehelyett gazdasági stagnálás van.
A belföldi felhasználásban vannak ugyan fordulatra utaló jelek, de ezt ellensúlyozza a csökkenő nettó exporttöbblet, amit az okoz, hogy az import dinamikája meghaladja az exportét. A beruházási hajlandóság viszont továbbra is alacsony Oblath Gábor szerint. Az ipar és a mezőgazdaság már „megmozdult”, de ezek a szektorok csak nagyon kis részt képviselnek a GDP termelési oldalán, ahol a legnagyobb hányadot a szolgáltatások teszik ki.
Oblath Gábor véleménye szerint az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet, ezt csak a devizatartalékok felhasználásával lehet finanszírozni.
Újabb veszteségekkel fenyegeti a bankszektort a devizahiteles csomag
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint ha a devizaalapú jelzáloghiteleket rögzített árfolyamon forintosítják, akkor négy vagy öt bank azonnali tőkeinjekcióra szorul anélkül, hogy új hitelt kihelyezett volna. A program megvalósulásának kockázata lehet a bankvezető szerint, hogy az újabb veszteségekkel fenyegeti a magyar bankokat, ami tovább erodálja bankszektor tőkéjét.
A bankszektor tőkemegfelelése tovább süllyed, akkor a növekedési hitelprogramban rendelkezésre álló újabb 2000 milliárd forintot csak nagyon kis mértékben tudják a bankok kihasználni. Wolf László szerint ezt a kétféle kormányintézkedést össze kellene hangolni ahhoz, hogy a kívánt eredmény elérhető legyen.
