Miközben Görögország súlyos likviditási problémákkal kezdi meg a májust, mindkét fél intenzív tárgyalásokra számít a csütörtökön kezdődőtt tárgyalássorozatra, melynek végezetével a cél egy előzetes megállapodás lenne vasárnapra – írja a Bloomberg belső forrásokra hivatkozva. Az információk szerint a pénzügyminiszterek fontos célja lehetne, hogy aláírják a megállapodást a következő, május 11-i találkozó előtt.
Kiemelkedő mozzanat lehetne továbbá, ha Alekszisz Ciprasz miniszterelnök személyesen lépne közbe a tárgyalások során, előremozdítva ezzel a folyamatot. Ez ugyanis jelzésértékű lenne arra nézve, hogy a görög kormány elkötelezett a befagyott mentőprogram kiolvasztásában – írja a hírportál.
Túlzott optimizmus?
„Úgy tűnik, a kulcsfontosságú pontok egyre inkább átfordulnak a gyakorlatba” – mondta az osztrák pénzügyminiszter, Hans Jörg Schelling egy osztrák lapnak adott interjúban a megbeszélések előtt. Ami tisztán látszik, hogy elegendő információra van szükségünk 11-én, hogy folytatni tudjuk a tárgyalásokat – tette hozzá.
Egy európai hivatalnok mindeközben arra figyelmeztetett, hogy egy technikai egyezség elérése vasárnapig igencsak optimista várakozásnak tűnik. Meglátása szerint kemény és hosszú tárgyalások lesznek a következő napokban, további tervezett megbeszélésekkel jövő héten. Mindazonáltal az, hogy május 11-ig átfogó megegyezés jöjjön létre, továbbra is valószínűtlen – teszi hozzá.
Vörös vonalak
A teljes körű megállapodás egyik komoly akadálya a Ciprasz kormányon belüli ellenzék lehet. Jól mutatja a helyzet nehézségét, hogy miközben a hitelezők ragaszkodnak egy széleskörű intézkedéscsomaghoz, a görög pénzügyminisztérium szerdai közleményében kijelentette, tartják magukat a „vörös vonalakhoz” olyan kérdések esetében, mint a szigetek forgalmi adója, a nyugdíj- és munkaerő-piaci reformok, vagy az eszközeladások.
Emellett azonban Ciprasz miniszterelnök visszahívta a tárgyalások élvonalából Janisz Varufakisz pénzügyminisztert, és átalakította a tárgyaló csapatát. A lépés egyértelműen pozitív benyomást keltett a tárgyalópartnerekben, mivel sokan úgy gondolták, ez fontos lépés lehet a megegyezés irányába.
Durva minősítés
Nem sokat segít a görögök helyzetén, hogy leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-besorolását a Moody’s Investors Service. A cég indoklása szerint erősen bizonytalan, hogy a görög kormány időben megállapodásra jut-e hivatalos hitelezőivel még a soron következő törlesztési részletek esedékessé válása előtt.
A nemzetközi hitelminősítő szerint ha létre is jön a megállapodás egy új, középtávú finanszírozási programról, azt komoly végrehajtási kockázatok terhelnék, tekintettel a gyenge lábakon álló görög gazdaságra és az ingatag belpolitikai környezetre. A Moody’s mindezek alapján szerda éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Caa1”-ről egy fokozattal „Caa2”-re rontotta a görög államkötvény-kötelezettségek besorolását, és az új osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Menekül a tőke
Szerdán az Európai Központi Bank (EKB) 76,9 milliárd euróra emelte a görög bankok számára elérhető sürgősségi likviditás mértékét, jelezve azonban, hogy az ehhez való hozzáférés nehezebb lehet, amennyiben a tárgyalások nem haladnak megfelelően.
Az EKB lépése erősen összefügghet azzal, hogy az elmúlt hónapokban jelentős betéti állomány hagyta el a görög pénzintézeteket. A háztartási és üzleti betétek 1,9 milliárd euróval 138,6 milliárdra csökkentek márciusban, ami a legalacsonyabb szintnek minősül 2005 januárja óta. A márciusi kiáramlással már négy hónapja tart a zuhanás, amely összesen már 26 milliárd euró értékű, ami a teljes betéti állomány 16 százaléka. Mindez arra utal, hogy a betétesek egyre nagyobb veszélyben érzik a pénzüket, miközben Görögország helye folyamatos inog az euróövezeten belül.
Ha pedig mindez nem volna elég, a Szirizának azzal is szembe kell néznie, amit a kampány során ígért, mielőtt megnyerte a görög választásokat. Nem véletlenül merült már fel annak a lehetősége is, hogy egy esetlegesen népszavazást tartanának a megállapodásról, hogy a kormány megkapja a közvélemény támogatását a hitelezőkkel kötött egyezségről. Ciprasz ezen ötletét követően készült is egy közvélemény-kutatás a témában, melyből kiderült, a megkérdezett görögök 62 százaléka ellenezne egy népszavazást, míg 78 százalék azt szeretné, ha a kormány megállapodna a hitelezőivel.
