Folytatódott a dinamikus bővülés

A nagymértékű növekedés elsősorban a lakóépületekhez és az infrastrukturális fejlesztésekhez köthető építési beruházásoknak, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítéseknek köszönhető. 2018-ban a beruházások volumene szintén 17%-kal, az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett.

2018 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

• A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 3,8, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 37%-kal haladta meg.

2018 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 17, ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 24, a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 8,9%-kal növekedett.
• A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10%-kal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 15%-át realizáló költségvetési szerveknél a korábbi negyedévekénél mérsékeltebben, 15%-kal bővült.
• A nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú területek közül leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (44%-kal), elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések következtében, de a városi és elővárosi személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
• A teljesítményérték 17%-át képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye ugyancsak erőteljesen nőtt (21%-kal), és a lakásépítések folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.
• A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipar fejlesztései az előző negyedévekét lényegesen meghaladó mértékben bővültek (18%-kal), négy alágat leszámítva mindenhol emelkedtek a beruházások. A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban, valamint a villamos berendezések gyártása területén nőtt.
• A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően emelkedett nagymértékben (55%-kal) a beruházások volumene. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (18%) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáséban (17%) pedig a szállodaépítések és -felújítások játszottak ismét közre.
• Az államháztartás a korábbi időszakoknál mérsékeltebb szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. Néhány, nagyrészt költségvetési finanszírozású területen – az uniós forrásból történő fejlesztések mérséklődése miatt – csökkenő, vagy a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó ütemben növekvő beruházások történtek. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – a rend- és honvédelemhez kapcsolódó nagymértékű fejlesztések ellenére – 3,1, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek egy évvel korábbinál kisebb teljesítménye következtében – 19%-kal csökkentek a beruházások. Az oktatásban – néhány nagy értékű, a felsőoktatásban megvalósult projekt eredményeképpen – 6,9, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 46%-kal meghaladta a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
• A kereskedelem, gépjárműjavításban 2015 végétől mért folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban megtört (–9,5%), elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.

A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke

* Az egész évi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.

2018-ban az előző évhez képest:

• A nemzetgazdasági beruházások volumene 17, ezen belül az építési beruházásoké 22, a gép- és berendezésberuházásoké 11%-kal nőtt.
• A beruházások több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8, a költségvetési szerveknél 31%-kal emelkedett a beruházási teljesítmény.
• Az év egészét tekintve az összes nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 6,3, a szállítás, raktározásban 33, az ingatlanügyletek területén 17%-kal növekedett a beruházások volumene.
• A jellemzően költségvetési finanszírozású területek közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 35, a humán egészségügyi és szociális ellátásban 31, a víz- és hulladékgazdálkodásban 17%-kal nőtt a fejlesztések volumene. Mérsékelt növekedés valósult meg az oktatásban (14%) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (8,9%).

Következő megjelenés: Beruházás, 2019. I. negyedév – közzététel: 2019. május 30.