Lassul a növekedés mértéke a földpiacon
Az FHB Termőföldindex értéke 2014-re 305,5-re növekedett az egy évvel korábbi 268,3-as szintről, míg a fogyasztói árindexszel deflált index érték 138,6-ról 158,1-re emelkedett. Az FHB Termőföldindex növekedése az elmúlt 13 év második legmagasabb szintjét érte el, de a 2013-as rekord értéket nem sikerült tavaly meghaladni tavaly.
A földterületek nominális értelemben 13,9 százalékkal drágultak, ami 3,3 százalékkal elmarad a 2013-as 17,2 százalékos drágulástól. Reál értelemben ugyanakkor sokkal kisebb, mindössze 1,1 százalékos különbség mutatkozott a 2014-es (14,1 százalékos) és az egy évvel korábbi (15,2 százalékos) árnövekedés között.
Az árak növekedése lassult. Míg 2014 második negyedévében még több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagos termőföldárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév jóval mérsékeltebb 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott.
2015 első negyedévére vonatkozóan egyelőre még kevés adat áll rendelkezésre, hogy abból pontos következtetéseket lehessen levonni az árak alakulására vonatkozóan, de az új földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt a földpiacon inkább stagnálásra kell számítani.
A tavalyi jelentős áremelkedés az új földforgalmi törvény által generált földpiaci változások elkerülése miatt megnövekedett keresletet tükrözi. Ezt támasztja alá a még a törvény hatályba lépését megelőző, második negyedéves kimagasló árnövekedés, de erre utal az is, hogy a korábbi kiadványainkban feltárt összefüggés a terményhozamok és a földár-változás között nem magyarázzák meg a rekord mértékét.
A termőföldforgalom erősen visszaesett az új földtörvény 2014. május elsejei bevezetése óta, míg ezt megelőzően élénk érdeklődés mutatkozott a földterületek iránt. A 2014-es földpiaci forgalom jelentősen elmaradt a korábbi években tapasztalttól, annak ellenére, hogy az első három hónapban történt adásvételek száma magasan túlszárnyalta a többi év ugyanezen időszakában tapasztalhatót. A harmadik és negyedik negyedévben az alacsony számú adásvétel negatív rekord.
A szántók áralakulása
Jelentősen növekedett a művelési ágak közül a szántók átlagára 2013-hoz képest. 2014-ben átlagosan 1087 ezer forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóterületért, míg egy évvel korábban 945 ezer forintot, ezzel némileg meghaladta még a tavalyelőtti drágulást is. A 2012-es 823 ezer forint/hektáros átlagos szántó árhoz képest, tavaly már 264 ezer forinttal kellett többet fizetni hektáronként.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
2014-ben már minden régióban emelkedett a szántóföldek ára, bár a 2013-ban több mint 34 százalékos dráguláson áteső Dél-Dunántúlon csak minimális, 0,36 százalékos volt a változás mértéke. A legnagyobb árnövekedésre a Dél-Alföldön került sor, ahol a drágulás megközelítette a 23 százalékot. De szintén meghaladta az emelkedés a 20 százalékot az Észak-Alföldön, illetve 17-20 százalék között volt Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon. Kevésbé volt érzékelhető drágulás a Nyugat-Dunántúl földpiacán, mert mindössze 2,6 százalékos volt.
A legtöbbet átlagosan Közép-Magyarországon kellett fizetni a szántóterületekért 2014-ben, hektáronként 1315 ezer forintot, míg a legalacsonyabb árak – akárcsak a korábbi években – Észak-Magyarországot jellemezték, itt 678 ezer forintot kértek egy hektár szántóért. A Közép-Dunántúl felzárkózásának hatására az árak itt, és a Nyugat-Dunántúli régióban szinte megegyeznek, 1190 ezer forint körül alakulnak, a Dél-Dunántúl lemaradása is csak minimális. A szántó ár a dél- és észak-alföldi régiókban a jelentős drágulás következtében szintén átlépte az egymillió forintot hektáronként.
Művelési ágak
A különböző művelési ágakat továbbra is eltérő ártrendek jellemzik. A szántók ára 2007 óta folyamatosan növekszik, 2007 és 2014 között megduplázódott. Bár a tavalyi évig az erdők is látványos, 60 százalékos dráguláson mentek keresztül, 2014-ben csökkent az áruk, mintegy 3,4 százalékkal.
Jelentős drágulás következett be a szőlő és gyep művelési ág esetében, előbbinél 27,4, míg utóbbinál 14,7 százalékkal növekedtek átlagosan az árak. A szőlőkért a 2007-es szintnél közel 75 százalékkal, míg a gyepek esetében több, mint 58 százalékkal többet kell fizetni egy hektárért. A gyümölcsösöknél nem ismétlődött meg a 2013-as jelentős, 20 százalékos drágulás, tavaly az árak 9 százalékkal növekedtek, így 2007-hez képest 2014-ben 37,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A gyep-rét-legelő és a nádas művelési ágakban jóval alacsonyabbak az átlagárak, és ehhez magas szórás társul, vagyis az árak erőteljesen ingadoznak ezekben a művelési ágakban. A gyümölcsösök és halastavak átlagára valamelyest magasabb szinten állt a szántókéhoz képest 2014-ben, ebben azonban szerepet játszhatott az esetükben megfigyelhető alacsonyabb piaci forgalom is, az áruk általában valószínűleg a szántóárakhoz igazodik.
Kiemelkedik a szőlő és a kert művelési ág, ahol jóval magasabb becsült átlagárak tapasztalhatóak. A kertek a szántókhoz képest 32, míg a szőlők 30 százalékos prémiummal rendelkeznek, ugyanakkor az átlagárak ezen két művelési ágban nagyobb ingadozást mutatnak. Előbbiek esetében a prémium nagyságában nagy szerepe van a belterületiségnek, a közművesítettségnek, az árak ingadozása az eltérő térségi adottságokkal is magyarázható – áll az összefoglalóban.
