2024 április 19

Fokozatosan indulhat be a gazdaság

A jegybank csütörtökön mutatta be legfrissebb inflációs jelentését.

vásárlás fogyasztásÉlénkülő  lakossági fogyasztás

Virág Barnabás kifejtette: erősödik ugyan a lakosság fogyasztási hajlandósága, de a fennmaradó magas megtakarítási ráta miatt a fogyasztás csak lassan élénkül. Megjegyezte, hogy a következő hónapokban is nagyon alacsony lehet az infláció, és 2015-ben is csak alulról közelíti majd az MNB 3 százalékos inflációs célját a pénzromlás üteme.

Mérsékelt inflációra, egyre gyorsuló gazdasági növekedésre számítanak a jegybankban, bár a fogyasztás a reálbérnövekedés és a foglalkoztatás várt bővülése ellenére is csak fokozatosan javul. Kiemelte: az előretekintő indikátorok alapján az idei negyedik negyedévben tovább erősödhet az éves gazdasági növekedési ütem.

Alacsony marad az infláció

Az infláció jövőre is számottevően a cél alatt lesz, míg 2015-ben a 3 százalékos inflációs célt alulról közelítve alakul majd – mondta Virág Barnabás.

Az MNB szakértői úgy látják, a visszafogott fogyasztási kereslet mellett rövid távon az elmúlt időszak kedvező költségsokkjai, valamint a szabályozott energiaárak november 1-jei újabb csökkentése érdemben mérséklik az inflációt.

A monetáris politika számára kiemelt jelentőségű, az inflációs alapfolyamatot középtávon meghatározó tényezők mérsékelt adószűrt maginflációt vetítenek előre.

A hazai fogyasztás ugyan csak fokozatosan élénkül, ez azonban azt is eredményezi, hogy a lassan bővülő fogyasztás a mérséklődő inflációs várakozásokkal együtt segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Az idei 1,7 százalék után jövőre 1,3 százalékra mérséklődhet az infláció, 2015-ben pedig 2,8 százalékos pénzromlási ütemet vár az MNB szakértői csapata.

magyar_zaszlo_1017Az euróövezettől függ a GDP

A gazdasági növekedés alakulását elemezve az igazgató kifejtette: egyre több ágazat kibocsátása bővül, így a kilábalás a 2010. évinél kiegyensúlyozottabb szerkezetű. Kiemelte: az előretekintő jelzőszámok egyúttal javuló beruházási környezetet is mutatnak.

Kérdésre kiemelte: középtávon 2,5 százalék közelébe zárkózik fel a hazai GDP bővülési üteme, sokk függ azonban az eurózóna gazdasági folyamataitól.

Kifejtette: a jegybanki szakértők szerint a beruházások élénkülését elsősorban az EU-forrásokból megvalósuló állami beruházások növekedése, valamint az MNB növekedési hitelprogramja (NHP) támogatásával bővülő vállalati beruházások idézik elő.

Az alacsony inflációs környezetben a lakossági jövedelmek vásárlóértéke tovább emelkedhet, azonban a szigorú hitelezési környezet és a háztartások adósságleépítése miatt a fogyasztás csak fokozatosan bővül – elemezte a folyamatot.

Virág Barnabás szólt arról, hogy a világpiac oldaláról is csupán gyenge inflációs nyomás várható a jövőben, a jegybank szakértői csapata szerint a nyersanyagárak a globális piacon csökkenhetnek a jövőben.

Több munkahely lesz

A munkapiacon a konjunktúra élénkülésével párhuzamosan a foglalkoztatás bővülésére számítanak az MNB elemzői. A mérsékelt belső kereslet fegyelmezi a vállalatok árazási döntéseit, így jövedelmezőségük javulását elsősorban bérköltségeik visszafogásával igyekeznek elősegíteni. A kereslet élénkülése a vállalatok termelékenységét is javíthatja, amelynek üteme várhatóan meghaladja a reálbér-növekedését. A laza munkapiaci kondíciók és az alacsony inflációs várakozások hozzájárulnak ahhoz, hogy a nominális bérdinamika a teljes előrejelzési horizonton a középtávú céllal összhangban alakulhat a jelentés összeállítói szerint.

Virág Barnabás szerint a bővülő beruházásoknak is betudható, hogy a munkanélküliségi ráta 2014-ben 10 százalék alá csökken majd, 2015-ben pedig már 9 százalék alá eshet vissza.

Három százalék alatti hiánnyal számolnak

Az államháztartási hiányt tekintve az MNB szakértői úgy vélik, hogy a szabad tartalékokat elkölti majd a kormány, de az Országvédelmi Alapot (a GDP 0,3 százalékát) nem használja fel. Így az ESA-egyenleg szerinti 2,5 százalékos jövő évi államháztartási hiányprognózisban van megfelelő tartalék, hogy ha a kormány mégsem törölné el jövőre az Országvédelmi Alapot (azaz elköltené), akkor még mindig a GDP-hez mérten 3,0 százalék alatt maradna.