Új fázis lép életbe
Erről hétfőn döntöttek Brüsszelben az EU-tagországok politikai és biztonsági kérdésekben illetékes nagykövetei, miután a védelmi és a külügyminiszterek e hó elején már politikai jóváhagyásukat adták az újabb szakasz megkezdéséhez.
A változás azt jelenti, hogy az eddig csak felderítésre szorítkozó első fázis után az uniós tengeri erő felhatalmazást kap az embercsempészettel gyanúsítható vízi járművek feltartóztatására, arra, hogy annak fedélzetre lépjenek, átvizsgálják, lefoglalják, illetve tervezett útirányától eltérítsék a járművet.
Mindezt azonban egyelőre csak a nemzetközi vizeken tehetik. A következő, harmadik fázis az lenne, hogy lecsaphassanak már a kiinduló országok – leginkább Líbia – parti vizein is az Európába irányuló tömeges migráció vámszedőire, a tengeri embercsempészekre. Ehhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, valamint Líbia ilyen irányú kérelmére lenne szükség, csakhogy az észak-afrikai országban egyelőre meglehetősen áttekinthetetlenek a hatalmi viszonyok. Az illetékes nagykövetek elfogadták a haditengerészeti misszió harcba bocsátkozásának pontos szabályait (rules of engagement).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A név eredete
A műveletet arról a Sophiáról nevezték el, aki a műveletben részt vevő hadihajók egyikén született ez év augusztus 22-én, miután az édesanyját kimentették egy Olaszország felé tartó, de bajba került lélekvesztőről, nem messze a líbiai partoktól.
Még mehetnek a menekültek
Néhány nappal meghosszabbították azt a megállapodást, amelynek alapján Ausztriából Németországba szállítottak menedékkérőket különvonatokkal – mondta a német belügyminisztérium egy név nélkül nyilatkozó szóvivője hétfőn a Die Presse című osztrák lapnak. A Spiegel Online német hírportál szerint a német kormány azt tervezi, hogy a következő időszakban is indítanak majd különvonatokat, amelyekkel naponta 4000 menedékkérőt szállítanak át Ausztriából Németországba.
A Die Presse online kiadásában megjelent beszámoló szerint Angela Merkel német kancellár szombaton és vasárnap is egyeztetett az ügyben telefonon Werner Faymann osztrák kancellárral. Faymann kabinetjéből a lapot arról tájékoztatták, egyelőre nincs szó arról, hogy egyáltalán nem szállíthatnak át menedékkérőket Németországba különvonatokkal.
Csak átmeneti a hosszabbítás
Az eddigi megállapodás szerint naponta legfeljebb 4-5 különvonat közlekedhet Ausztriából Németországba menedékkérőkkel. Ez a megállapodás ugyan vasárnap lejárt, de néhány nappal meghosszabbították, és tovább tárgyalnak majd a kérdésről – mondta az osztrák lapnak a német belügyminisztérium egy szóvivője.
A Die Presse berlini kormánykörökből származó értesülése szerint Faymann a megállapodás meghosszabbításáért cserébe ígéretet tett arra, hogy nem szállítanak többé buszokkal menedékkérőket a német határához. A bécsi kancellári hivatal nem erősítette meg ezt az értesülést, csupán azt mondták, hogy az osztrák és a német kancellár is úgy véli, a vasúti közlekedés, azaz a vonatok révén lehet a legjobban ellenőrzés alatt tartani a menedékkérők áramlását.
Enyhítenék a osztrákokon
A Spiegel Online hírportál értesülése alapján a berlini vezetésnek már van egy új terve, miszerint naponta nyolc szerelvénnyel összesen 4000 menedékkérőt szállítanak át Németországból. A cél az Ausztriára nehezedő migrációs nyomás enyhítése és a német-osztrák határ tehermentesítése.
A német hírportál szerint a terv egy „kétségbeesett” kísérlet a menekültáradat legalább valamelyest rendezett keretek közé tereléséhez, és „kapituláció” a Németországra zúduló tömeg előtt, hiszen a határellenőrzés visszaállítása ellenére nem a határon, hanem majd csak az ország belsejében fekvő befogadóállomásokon veszik nyilvántartásba a menedékkérőket.
Korlátozásokat vannak érvényben
A balkáni migrációs útvonal Bajorország tartomány és Ausztria határánál éri el Németországot. A menekülthullám főleg az ausztriai Salzburgban és a várossal szemben fekvő bajorországi Freilassingban koncentrálódik, ott naponta ezrek igyekeznek átkelni a német oldalra gyalog, és százak éjszakáznak az országhatárt képező Saalach patakon Salzburg és Freilassing között átívelő hídon. A rendkívüli helyzet miatt a menetrend szerinti vonatok már szeptember 17. óta nem közlekednek a Salzburg-München szakaszon.
A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött. A Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság egyik vezetőjének egy szombati nyilatkozata szerint a vállalat az utóbbi három hétben száznál is több különvonatot indított, és ezekkel összesen 130 ezer menedékkérőt szállítottak.
Lassan megtelik Németország is
A Die Presse szerint a bécsi kancellári hivatalban úgy becsülik, hogy szeptember eleje óta 160 ezer menedékkérő ment Ausztriából Németországba, 133 ezren vonattal. Az osztrák lap beszámolója szerint a német kormány „kétségbeesve” igyekszik feltartóztatni az Ausztriából érkező áradatot. „Németország elérkezett a terhelhetőség határához” – fogalmazott a német belügyminisztérium név nélkül nyilatkozó szóvivője.
A német és az osztrák belügyi és közlekedési tárca állandó kapcsolatban van, igyekeznek a partnerségen és mindkét fél helyzetének figyelembe vételén alapuló megoldást találni. Ugyanakkor – írja a Die Presse – a túlterheltség miatt nyilvánvalóan csak idő kérdése, hogy Németország leállítja a menedékkérők átszállítását, vagy legalábbis ritkábban indít különvonatot Ausztria terheinek enyhítésére.
Ebben az esetben Ausztriának is le kellene zárni határait, vagy legalábbis erősítenie kellene a határőrizetet, ami nem lenne egyszerű, és bécsi kormánykörökben egy másik „forgatókönyvről” is hallani: a hatóságok azt mérlegelik, hogy nagy menekülttáborokat építenek a német határ mellett – írta a Die Presse.
Csak a lehetőségekhez mérten fognak be
Az európai menekültválság kezeléséhez módosítani kell a német alaptörvényt, ki kell egészíteni azzal, hogy Németország csak a lehetőségei határain belül tud segíteni a védelemre szorulókon – véli a német történelem egyik legtekintélyesebb kutatója, Heinrich August Winkler, aki szerint a mostani válsághoz képest a második világháború utáni menekülthullám „szinte gyerekjáték” volt Németországnak.
A berlini Humboldt Egyetem professzora egy keddi berlini háttérbeszélgetésen rámutatott, hogy Németországban az alaptörvény rögzíti a menekültügy legfőbb elveit, aminek történeti okai vannak, és nemigen találni a nyugati demokráciákban hasonló szabályozást. A területet az alaptörvény 16/a paragrafusa szabályozza, amelynek 1. pontja kimondja, hogy a „politikai üldözöttek menedékjogot élveznek” Németországban.
Régóta életben volt a rendelkezés
Az alaptörvény megalkotói (1948-49-ben) a náci Németországból a harmincas években elindult menekülthullámra, valamint a kommunista uralom alá került országokból várható menekülthullámokra tekintettel emelhették be a menedékjog biztosításának követelményét az alaptörvénybe. A 16. paragrafust 1993-ban ugyan kiegészítették, de a főszabály nem változott: továbbra is csupán abból a négy szóból áll, hogy a „politikai üldözöttek menedékjogot élveznek”.
Ez azonban az utóbbi hetek, hónapok folyamatai miatt nem maradhat így, széles körű társadalmi vitát kell indítani a szabály módosításáról. Ebben a vitában pedig érdemes lenne érvényre juttatni a római jog egyik alapvetését, mely szerint senki nem köteles a képességein, lehetőségein felül teljesíteni (ultra posse nemo obligatur), különben előállhat az a helyzet, hogy Németország a menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt egyáltalán nem tudja teljesíteni a politikai üldözöttek és háborús menekültek védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettségét – fejtette ki Heinrich August Winkler.
Korábban is lehetett volna
Sokkal jobb lett volna, ha szeptember elején a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló döntés meghozatalával együtt rögzítették volna, hogy Németország és Ausztria kizárólag egy előre meghatározott létszámú csoportot, egy „kontingenst” enged be Magyarországról, és hogy minden további kérdésre az európai uniós együttműködés keretében kell választ találni.
A történész Angela Merkel kancellárnak arra a kijelentésére, mely szerint a menedékjog nem ismeri a felső határ fogalmát, illetve a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnak (BAMF) a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntésére utalva megjegyezte, hogy bizonyos kijelentések és döntések Németországon kívül azok valódi tartalmától eltérő értelmet nyertek. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy senki nem hívta fel a figyelmet egy fontos körülményre, mégpedig arra, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan.
Csak összefogással lehet megoldani a helyzetet
Mindennek következtében veszélybe került Németország hitelessége, és az a látszat keletkezett, hogy az uniós együttműködéssel szakítva „különútra” lépett – tette hozzá Heinrich August Winkler. Kiemelte, hogy a válságot az Európai Unió tagjai csak összefogással tudják megoldani.
A Németországba érkezett százezrek integrációjáról szólva hangsúlyozta, hogy a második világháború utáni menekülthullám – amikor több mint 10 millió német menekült érkezett az országba Európa keleti részéről – „szinte gyerekjáték” volt a mostani feladatokhoz képest.
A legfontosabb a német nyelv elsajátítása és a német, „nyugati” értékrend elfogadása. Ezen értékek közé tartozik például a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallásszabadság és a véleményszabadság, amelyhez még a vallás bírálata is hozzátartozik, „akár karikatúrák formájában” – mondta Heinrich August Winkler.
Mások is így vélik
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Joachim Gauck államfő is egy vasárnapi beszédében. „Már bízunk magunkban annyira, hogy nyíltan beszéljünk ezeknek a napoknak az alapvető dilemmájáról: segíteni akarunk és a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek” – mondta a szövetségi elnök.
A menekültek között sokan lesznek, akik a beilleszkedésre törekednek, de lesznek olyanok is, akik majd „bírálják a szekularizmust (állam és egyház szétválasztását) és a modernséget, és ragaszkodnak származási régiójuk szokásaihoz és joghagyományához”, némelyek pedig vélhetően radikalizálódnak, és a német törvényekkel szembeszegülő ideológiákat követnek.
„Nekik azt üzenem, hogy mi ebben az országban nem akarunk vallási fanatizmust, (…) a jogállam nem tűri el az erőszakot” – hangsúlyozta Joachim Gauck. Rámutatott: ugyanez érvényes a „jobboldali radikális gyújtogatókra és uszítókra”.
Nem foglalkoznak az államfői nyilatkozatokkal
Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján a szövetségi elnök beszédére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a kormány továbbra sem kommentálja az államfő nyilatkozatait, álláspontja pedig változatlan: a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, és távozniuk kell mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre. Ugyanakkor mindebben „a rend jeleire” is szükség van – mondta Steffen Seibert.
A belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate hozzátette: éppen a szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere volt az első, aki felvetette, hogy ki kell dolgozni egy új uniós menekültpolitikát, és ennek „nagyvonalúan” megállapított „kontingensekre” kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére.
