Kétségtelenül vonzóbb a kisbefektetők számára, ha minél könnyebben előteremthető összeg befizetése mellett tudnak egy részvényhez hozzá jutni, hiszen így a vásárlók már érezhető volument szerezhetnek meg a pénzükért. Nem ez az első alkalom, hogy egy magyar tőzsdei cég ezzel a lépéssel él, a korábbi próbálkozásokat jellemzően siker koronázta, legfőképp, ha a vállalat mögött valós teljesítmény és erős fundamentumok álltak-állnak.
Kedvező fogadtatás
Itthon az esetek többségében a részvény felaprózást követően a forgalom növekedésével együtt az árfolyam is jelentősen emelkedett. Míg a fejlett piaci részvények árfolyama igen vegyes képet mutatott a felaprózás után, bár a splitet megelőző három hónapban ott is jellemző volt az árfolyamok növekedése.
A részvények felaprózása jellemzően a kisbefektetők toborzását és a forgalom növelését célozza, hiszen így relatíve kisebb összegekkel is meg lehet játszani az adott instrumentumot. Ráadásul az intézményi befektetők körében általában szintén kedvező a fogadtatás, hiszen ezzel a pozitív tényezővel ők is tisztában vannak.
A hazai piacon legutóbb a Molt aprózták, mégpedig szeptember 26-án, 1:8 arányban. És bár jellemzően felfelé mozgott az árfolyam a splitet megelőző hónapokban, majd némi korrekciót követően újra nagyon belehúzott október közepén. Mégis, annyira friss ez az esemény, hogy korai lenne értékelni.
Mi történt a hazai cégekkel?
A múltbéli tapasztalatok azt mutatják idehaza, hogy az esetek többségében a részvényfelaprózást követően a forgalom növekedésével együtt a részvény árfolyama is jelentősen emelkedni kezdett – mondta Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Emlékeztetve: az OTP a 2002-es splitet követő 3 hónapban plusz 9,8 százalékos teljesítményt ért el. Miközben a Mol 7,7 százalékkal, a Richter 9,5 százalékkal, a Matáv árfolyama pedig 2,7 százalékkal csökkent.
A Richter esetében 2013-ban 35 700 forintnál történt az 1:10-es felaprózás. A részvény forgalma több mint megkétszereződött, az árfolyama pedig közel 15 százalékot emelkedett a következő negyedévben, miközben a Mol 9,7 százalékkal, az OTP 11,6 százalékkal, a Magyar Telekom 8,7 százalékkal került lejjebb. Az Egis jegyzése ugyan 27 százalékkal emelkedett, de ennek oka egy felvásárlási ajánlat volt.
A kisebb kapitalizációjú részvények közül az Állami Nyomda árfolyama 2008-ban a felaprózást követően 33,8 százalékkal esett, de ez a válság kiszélesedésének volt betudható az elemző szerint, hiszen a BUMIX index is 20 százalékkal lejjebb került. Az FHB esetében 2005-ben volt split, a következő három hónapban 19,1 százalékkal emelkedett a részvény árfolyama, mellyel felülteljesítette a BUMIX index 16,5 százalékos emelkedését. Míg a Pannergy részvényeit 2007-ben darabolták, s 3 hónappal később 0,1 százalékkal volt alacsonyabb szinten az árfolyama, de a BUMIX index ennél némileg nagyobb mértékben, 0,9 százalékkal esett vissza.
Lendületet adhat
Nemzetközi összehasonlításban nehéz párhuzamot vonni a magyar és a fejlett piaci részvények között – hangsúlyozta Kiss Mónika, hiszen akár az Egyesült Államokra, akár Németországra tekintünk, számottevően nagyobb forgalom és eltérő tranzakciós költségstruktúra mellett folyik a kereskedés. A nemzetközi részvények árfolyamai igen vegyes képet mutattak a felaprózás után, mégis megfigyelhető volt, hogy a splitet megelőző három hónapban az árfolyamok növekedtek.
Igaz, hogy az elmúlt években látott legnagyobb spliteket megelőzően az árfolyamok rendre emelkedtek, mégis ajánlott az elemző szerint az óvatosság, hiszen a piac egy lassan 9 éve tartó emelkedő trendben van. Tény azonban, hogy a split segíti a likviditást, emiatt újabb szereplők léphetnek a piacra. Megfelelő időzítéssel tehát egy egyébként is attraktív részvény további lendületet kaphat a splittől – tette hozzá.
