Az MNB alelnöke szerint a tiltakozások már régen nem a károsultakról szólnak, hanem, „egyes ellenzéki pártok az utóbbi hónapokban már teljesen nyíltan szervezik a demonstrációkat.”
„Furcsa, hogy éppen e pártok kormányzása alatt lazították fel a felügyeleti szabályozást, (…) ekkor kapott nagyon komoly hitelt az állami MFB-től Tarsoly Csaba cége” – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi kormányzat értékelte a helyzetet és néhány hónapon belül szigorította a felügyeleti jogszabályokat, megerősítette az eszközrendszert, és nem hagyta magukra a károsultakat sem, 30 millió forintig kártalanítást kapnak.
Több helyről kapnak pénzt
Az érintettek két helyről kapnak, kaptak kártérítést: a Befektetővédelmi Alap (Beva) fejenként 6 millió forintig már kifizette a károsultakat – összesen 87 milliárd forint értékben -, de ez a kártérítés csak az ellopott kötvények után járhatott. A valódi, el nem lopott kötvények után a Beva nem fizethetett.
Ezt kell tudni a fizetésről
A kártalanítási törvény kimondta azt is, hogy az érintettek a ténylegesen meglévő kötvényeik után is kaphatnak kártalanítást egy másik alapból, de az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint csak a kapott hozamok levonásával. Jogértelmezési probléma, hogy a törvény célja szerint csak a ténylegesen megkapott hozamot kell levonni, ám a kárrendezési alap a kötvényenként elszámolt teljes hozamot levonta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MNB álláspontja szerint ez utóbbi számítási mód ellentétes a törvény céljával, és az AB szabta kereteken is túlmutat, ezért a jegybank kezdeményezte az alapnál ennek a felülvizsgálatát. A kárrendezési alapból körülbelül 46 milliárd forintot fizetnek ki.
