A növekvő kitermelés, illetve a hatalmas készletek több mint 40 százalékkal nyomták le a kukorica, a szója és a búza árát a 2012-es csúcshoz képest – írta jelentésében Hamish Smith, a Capital Economics árupiaci közgazdásza. „Mivel egyre nagyobb a jóllakottság a világpiacon, úgy gondoljuk, az árak továbbra is esni fognak” – idézi a CNBC a közgazdászt.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) nemrég igencsak felemelte a globális gabonatermelési előrejelzését, elsősorban a javuló amerikai és európai körülményeknek köszönhetően. Ha ez valósággá válik, akkor a következő évben is kitarthat az árfolyamok lejtmenete.
Félelem és enyhülés
Az Egyesült Államok számára ez azért is jó hír, mert korábban az élelmiszerár emelkedése növelte a félelmet, hogy felpöröghet az amerikai infláció – melynek következtében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábban kezdhetné meg a monetáris szigorítást. Az árakat elsősorban a kaliforniai szárazság, illetve az ország középnyugati területén tapasztalt fagyos tél és az ezzel járó viharok hajtották fel.
Mindazonáltal az élelmiszerárakkal kapcsolatos legfrissebb fejlemények – a nyersolaj és a benzin árának meredek esésével együtt – eloszlatták némileg a félelmeket. Emellett az erős dollár is segítheti az árak csökkenését – véli Smith. A közgazdász hozzáteszi, hogy az alacsony olajár ráadásul enyhíti a termelési költségeket a farmerek és az élelmiszer-feldolgozók számára egyaránt.
Európai rekord
A búzatermesztés rekordot is dönthet az öreg kontinensen, mivel Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság sokkal jobb termésre számíthat idén az előző évhez képest – véli az USDA. Mivel pedig Franciaország és Németország Európa legnagyobb exportőrei, a rekordtermés a globális árakat is lefelé nyomhatja.
Mindez erősen hozzájárult ahhoz, hogy a világon az élelmiszerárak 2010 augusztusa óta nem látott mélységbe estek a múlt hónapban, mivel a húson kívül minden elsődleges élelmiszercsoportnál árcsökkenés volt megfigyelhető. A sort egyébként a tejtermékek árának enyhülése vezette – állapította meg az ENSZ élelmiszerügynöksége.
Figyelemre méltó, hogy az ENSZ Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) árindexe – amely egy gabonafélékből, tejtermékekből, húsokból és más egyéb termékekből álló kosár havi árváltozását méri – szeptemberben 2,6 százalékot esett augusztushoz képest. Ez már a hatodik egymást követő csökkenés volt, ami a leghosszabb egybefüggő lefelé csúszásnak számít az 1990-es évek vége óta.
A gabonatermelés élénkülése mellett a FAO azt is megállapította, hogy a tejtermékek árának csökkenését az orosz-ukrán konfliktus következtében kirobbant szankcióháború is hajtotta, köszönhetően az Oroszországba irányuló export visszavágásának.
Az inflációs rettegés
Amellett, hogy a fogyasztók alapvetően örülhetnek egy esetleges árcsökkenésnek, nem csak ők figyelik közelről a változásokat. A jegybankárok ugyanis mind Európában, mind az Egyesült Államokban hosszú ideje igyekeznek elkerülni a túl alacsony inflációt, amelyre jelentős hatással lehetnek az élelmiszerár változások. Egy esetleges deflációs környezet – amely jelenleg inkább Európát fenyegeti – a vállalati profitokat és a béreket egyaránt lenyomhatja, ami újra recesszióba taszíthatná a gazdaságot.
Másrészről azonban a gyenge inflációs nyomás további teret engedhet a Fed döntéshozói számára a kamatkörnyezet alacsonyan tartásához, ami pozitívan hathat a befektetésekre.
