Nem valószínű az alapkamat módosítása
A szeptember 11. és 13. között megkérdezett 17 elemző közül a válaszadók mindegyike úgy vélte, hogy a jegybank nem módosít az alapkamat 0,9 százalékos rekord alacsony szintjén. Mindazonáltal többen úgy látják, hogy a monetáris tanács tovább lazíthatja politikáját a piaci likviditás növelésével vagy az egynapos betét jelenleg mínusz 0,05 százalékos kamatának csökkentésével.
„Nem lepődnénk meg, ha valami teljesen váratlan dolgot rántana elő az MNB politikai eszköztárából” – írta Peter Attard Montalto, a Nomura globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott vezető elemzője, aki szerint a magyar jegybank megpróbál időt nyerni az államkötvényhozamok csökkentéséhez és a monetáris feltételek lazításához, mielőtt az Európai Központi Bank elkezdi szigorítani monetáris politikáját.
A monetáris tanács – az augusztus 22-i üléséről kiadott rövidített jegyzőkönyv szerint – úgy ítéli meg, hogy továbbra is kitartanak a lefelé mutató inflációs kockázatok, és az emelkedő lakásárak, illetve bérek nem adnak okot aggodalomra. Ez nyilvánvaló jelzése annak, hogy az MNB fontolgatja monetáris politikájának további lazítását- írta a Reuters.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Előrejelzések
A hét eleji felmérésben részt vevő elemzők előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén 3,8 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal növekedhet, az átlaginfláció idén 2,4 százalék lehet, majd jövőre 3 százalékra emelkedhet.
Az MNB középtávú inflációs célszáma 3 százalék, amely 2015-ben egy plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval egészült ki. Ez lehetővé teheti, hogy a magyar jegybank még évekig kimaradjon a kamatemelések globális trendjéből.
Felezés jöhet
A szakértők medián véleménye szerint nem várható kamatváltozás sem idén, sem jövőre, és 2019 végére is csak minimális mértékű, öt bázispontos kamatemelést tartanak elképzelhetőnek.
Az elemzők arra számítanak, hogy a monetáris tanács jövő heti ülésén megfelezi a három hónapos jegybanki betétállomány maximális értékét, 150 milliárd forintban korlátozva a negyedik negyedév végi állományt. Az első negyedévben még 750, a másodikban 500, a harmadikban pedig 300 milliárd forint volt a felső korlát.
