Az ennek érdekében meghirdetett lakossági értékesítési program hatására az elmúlt másfél évben a lakosság kezében lévő állampapír állomány forintban mérve több mint megkétszereződött, részarányát tekintve pedig 3,5%-ról 7%-ra emelkedett a teljes államadósságon belül. A külföldiek részesedése az államadósság finanszírozásában azonban még mindig 65% körül alakul. Ennek mérséklése továbbra is létfontosságú feladat – véli Dr. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese.
Kritikus szinten a külföldi kitettség
Magyarország külső függőségének csökkentése érdekében, 2012-ben kiemelt szempont lett, hogy a lakossági állampapírok állományát növelje az állam. Azóta havonta több tízmilliárd forint áramlik az ÁKK lakossági termékeibe.
Dr. Borbély László András, az idei Portfolio.hu Öngondoskodás konferencia egyik előadója szerint a lakosság kezében lévő állampapír állomány 2011 év végére abszolút értékben közel 400 milliárd forinttal, adósságon belüli részarányát tekintve közel harmadára, 10%-ról 3,5%-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a belföldi intézményi befektetői kör adósságon belüli részesedése is jelentősen csökkent. A két folyamat együttes hatására a külföldiek részaránya az államadósságban 70%-ra emelkedett.
Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellett. Mára a lakosság kezében lévő állampapír állomány aránya 3,5%-ról 7%-ra emelkedett a teljes államadósságon belül, a külföldieké pedig 65% körüli értékre csökkent. Ez utóbbi további csökkenése továbbra is cél; ebben nagy szerepe lehet a továbbiakban is a lakosságnak, de természetesen a belföldi intézményi befektetőkre is számít az ÁKK.
Változott a bankok magatartása
Az egyes termékkategóriák közül a Kamatozó Kincstárjegyek voltak a legkeresettebbek a lakosság körében. A Kamatozó Kincstárjegyek állománya mára a 2011 év végi 80 milliárdos szintről 900 milliárd fölé emelkedett 2013. szeptember végére. „A tizenegyszeres növekedésben nagy szerepe volt a forgalmazásában részt vevő bankok magatartásában bekövetkezett változásnak, továbbá a banki forgalmazói kör jelentős bővülésének.” – emelte ki a szakember.
Jelenleg a Kincstár mellett már 8 nagy hálózattal rendelkező kereskedelmi bank forgalmazza aktívan a Kamatozó Kincstárjegyet. A 2009-11 közötti időszakban, amikor nagymértékben visszaesett az említett állampapír állománya az okok között szerepelt a kereskedelmi bankok azon törekvése, hogy a hitel-betét mutatóikat rövid idő alatt nagymértékben közelítsék az 1:1 szinthez.
2012-ben jelentősen megváltozott a bankok magatartása, hiszen a tények azt mutatják, hogy már nem törekszenek a betétállomány minden áron való növelésére. „Az állampapír-program következtében kialakult verseny hatására ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ügyfelek megtartása vált kiemelt céllá, ennek érdekében pedig érdemes részt venniük az állampapírok forgalmazásában.”- tette hozzá Dr. Borbély László András.
Új termék is lesz a piacon
Jelenleg az úgynevezett lakossági állampapírok közel 75 százaléka 1 éves vagy annál rövidebb futamidejű. Ez azt jelenti, hogy csaknem 1200 milliárd forintnyi ez évben értékesített kincstárjegyet a jövő évben legalábbis meg kell újítani.
A fenti adatokat eredményező befektetői magatartásnak adósságkezelői szempontból két fontos sajátossága van: egyfelől a lakosság csak rövid futamidőre szeret befektetni, másfelől viszont a lakossági befektetők konzervatívak. Vagyis, amennyiben egy befektetési formával elégedettek, akkor nagy valószínűséggel megújítják lejáró befektetéseiket az adott megtakarítási formában. Ez utóbbi magatartási sajátosságra tekintettel az adósságkezelő a lakosságra bizton számíthat a jövő évben lejáró lakossági állampapírok megújításában.
Sokat egyszerűsítene a helyzeten, és egészségesebb portfólió-összetételt eredményezne, ha az 1 évesnél hosszabb futamidejű lakossági állampapírok 25 százalékos arányát jelentősen meg lehetne növelni a megújítási folyamat során. Ennek érdekében az adósságkezelő tervezi egy hosszabb futamidejű lakossági állampapír piaci bevezetését a banki forgalmazói hálózatban.
