Mit vizsgál az ENSZ?
Az ENSZ által évente kiadott ranglista 2015-ben 188 ország adatait hasonlította össze. A tavalyi értékek alapján ismét Norvégia lett a világ legélhetőbb országa – írja cikkében a 24/7 Wall St. Az index alapján három tényezőt vizsgáltak meg: a várható élettartamot, az oktatás színvonalát és a pénzügyi stabilitást.
A magas jövedelem alapvetően befolyásolja az életszínvonalat, hiszen több pénz jut az egészséges életmódra – legyen szó akár ételekről, akár sportról -, megfelelő egészségügyi ellátásra és oktatásra. Az ENSZ felmérésében ezért is használják a bruttó nemzeti jövedelemből származtatott mutatószámot, a GNI-t, amely az egy főre jutott jövedelmet mutatja. A legfejlettebb országokban általában magas ez a mutatószám. Az öt legélhetőbb ország a GNI-mutató alapján benne van a top 30-ban, Norvégia a hatodik. A HDI alapján legélhetőbb országokban a legtöbb ember a jól fizető szolgáltatási szektorban dolgozik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ugyanennyire fontos az oktatás helyzete, a jó oktatási rendszer ugyanis nemcsak alapja a gazdasági fellendülésnek, hanem fontos szerepe van a növekedés fenntarthatóságában is. A toplistás országokra jellemző, hogy átlagosan sokkal több időt töltenek az oktatásban, mint a feltörekvő országok generációi. A németek, britek és kanadaiak például átlagosan 13 évet töltenek az oktatási rendszerben, ez kevesebb, mint a toplistás országoké.
A várható élettartam a fejlett országokban általában magas, Japánban, Szingapúrban és Svájcban például 83 év. Ebben a mutatóban az Egyesült Államok „hátul” kullog a maga 79,1 évével, ezzel a világon csak a 36. helyre futotta. Azonban más szempontból ez is jónak tűnik, hiszen kétszer annyi évet jelent, mint amennyit egy szubszaharai államban várhatnak a lakosok.
Íme, az országok, ahol igazán jó volt élni 2015-ben!
5. Hollandia
Népesség: 16,8 millió fő
Egy főre jutó GNI: 45 435 dollár
A születéskor várható élettartam: 81,6 év
Középiskolába beíratottak: 89 százalék
Hollandiában a legtöbb nyugat-európai országhoz hasonlóan magas a várható élettartam és erős az oktatási rendszer. Az ország a GDP 12,9 százalékát, 755,3 milliárd dollárt költi az egészségügyi rendszerre (arányaiban ez jóval több, mint bármelyik országé). Ezzel is magyarázható holland állampolgárok kiváló egészségi állapota. A csecsemőhalandóságban az OECD-átlag felét éri el az adat, ezer gyermekből 3,3 hal meg egyéves kora előtt. A holland gyerekek egyre nagyobb százaléka jut el a középiskola befejezéséig, és a tendencia további javulást mutat.
4. Dánia
Népesség: 5,6 millió fő
Egy főre jutó GNI: 44 025 dollár
A születéskor várható élettartam: 80,2 év
Középiskolába beíratottak: 96,1 százalék
A magas életszínvonal főleg a nagymértékű oktatási kiadásnak köszönhető. Dánia a GDP 8,8 százalékát, 235,7 milliárd dollárt költ a közoktatásra. Az OECD országok átlaga mindössze 5,1 százalék. Ezzel is magyarázható, hogy a gyerekek túlnyomó többsége eljut a középiskoláig és be is fejezi azt. Az is az ország mellett szól, hogy nagyon biztonságos, 100 ezer lakosra kevesebb, mint egy gyilkosság jut. Az OECD államokban 100 ezer főre 4 gyilkosság jut.
3. Svájc
Népesség: 8,2 millió fő
Egy főre jutó GNI: 56 431 dollár
A születéskor várható élettartam: 83,0 év
Középiskolába beíratottak: 95,7 százalék
Svájcban él a világ egyik legegészségesebb lakossága. A születéskor várható élettartam 83 év, ez a legmagasabb az ötös toplistában. Mindez elsősorban annak tulajdonítható, hogy Svájcban nagyon magas az egészségügyi beruházások összege, a GDP 11,5 százalékát fordítják a közegészségügyre. Az alpesi ország szintén nagyon biztonságos, 100 ezer lakosra jut 0,6 gyilkosság, ez az egyik legalacsonyabb ráta világszerte. Az elmúlt időszakban több oktatással kapcsolatos intézkedést hoztak, amelynek meg is lett az eredménye. Az iskolák hatékony módszereinek köszönhetően a svájci diákok matematikában a hetedik helyen állnak, és benne vannak az első húszban az olvasási készségeket és a tudományos tárgyakat tekintve.
2. Ausztrália
Népesség: 23,6 millió fő
Egy főre jutó GNI: 42 261 dollár
A születéskor várható élettartam: 82,4 év
Középiskolába beíratottak: 94,4 százalék
Ausztrália került a képzeletbeli dobogó második fokára, ennek oka pedig az oktatási rendszerben keresendő. Nem csak magas a középiskolába kerülők aránya, de az ausztrál gyerekek csaknem két évtizedet töltenek az oktatásban. Ez a legmagasabb szám a világon. A halálozási ráta is nagyon alacsony az országban: ezer főből átlagosan 45 nő és 78 férfi hal meg 60 éves kora előtt. Az OECD államokban ezer főből 61 nő és 113 férfi hal meg 60 éves kora előtt. Egy átlagos ausztrál 60 éves korában még további 25 évre számíthat, a világon ez a legmagasabb várható öregségi élettartam.
1. Norvégia
Népesség: 5,1 millió fő
Egy főre jutó GNI: 64 992 dollár
A születéskor várható élettartam: 81,6 év
Középiskolába beíratottak: 97,1 százalék
A HDI mutatóban a skandináv országok hagyományosan jó helyen végeznek, Norvégia pedig már ötödik alkalommal első ezen a listán. A magas életminőséghez nagyban hozzájárul, hogy a norvég állampolgárok gazdagnak tekinthetők. Az egy főre jutó GNI az egyik legmagasabb a világon, az amerikainál például 12 ezer dollárral magasabb. A HDI egyik komponensében, a nemek közötti egyenlőségben is nagyon erős az ország. Sokkal kiegyenlítettebbek a nemek közötti erőviszonyok akár a foglalkoztatásban, akár a politikában vagy a vagyon eloszlásában vizsgáljuk.
