Az árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma 185 617 darab volt augusztus végén. Ebből a megnyitott, aktív gyűjtőszámlák száma elérte a 173 299 darabot, ebből a hitelintézeteknél nyitottak 168 505 , a pénzügyi vállalkozásoknál pedig 4794 gyűjtőszámlát. A legtöbb árfolyamgát szerződést – 18 ezret – 2012 júniusában kötötték. Idén csak áprilisban lépte át a számuk a 2 ezret.
A hitelintézeteknél nyilvántartott lakossági deviza jelzáloghitel szerződések száma, a július végi 471 ezer darabról augusztus végére 468 ezer darabra csökkent. A hitelintézeteknél megnyitott gyűjtőszámlák aránya – a lakossági deviza jelzáloghitelek számához viszonyítva – 35,8 százalékról 36,0 százalékra nőtt.
Árfolyamrögzítés
Az árfolyamgát keretében a svájci frank alapú kölcsönöknél 180, az eurónál 250, a japán jennél pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A törlesztőrészlet rögzített és az aktuális árfolyamon számolt összegének a különbségéből a kamatrészt az állam, illetve a bankok átvállalták, ám a tőketörlesztésre eső rész egy gyűjtőszámlán halmozódik. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) mértékét.
A már rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya idén augusztus végén 1525 milliárd 624 millió forint volt, ennek 96 százalékát a hitelintézetek, míg 4 százalékát a pénzügyi vállalkozások nyújtották. A hitelintézeteknél ez az összes lakossági deviza jelzáloghitel állományának a 41,3 százaléka.
A gyűjtőszámla hitel állomány augusztusban 1,62 milliárd forinttal nőtt, így augusztus végére elérte a 25 milliárd 342 millió forintot.
Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek augusztusban 2,525 milliárd, eddig összesen pedig 44 milliárd 753 millió forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek, amelyet a pénzügyi intézmények a hiteladósokkal szemben nem jogosultak érvényesíteni.
