Méltányosan kell megosztani a terhet
Angela Merkel Francois Hollande társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat, amelyek a menedékkérők regisztrációjára, valamint elhelyezésük és egészségügyi ellátásuk minimális követelményeire vonatkoznak.
Ki kell alakítani Olaszországban és Görögországban azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat is, amelyek létrehozásáról a tagállami vezetők már megállapodtak. Ezt „gyorsan, még az idén meg kell tenni, késlekedést nem tudunk elfogadni” – hangsúlyozta a német kancellár.
Hozzátette: „közös szabványokat kell kidolgozni” az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról, mindazok esetében pedig, akik tartózkodási jogot – azaz menekült, oltalmazott vagy más menekültügyi státust – szereznek, gondoskodni kell „a méltányos tehermegosztásról”, mert ez „jelenleg nem biztosított”.
Angela Merkel elmondta, hogy a német és a francia belügyminiszter előkészítő munkája révén Németország és Franciaország arra a megállapításra jutott, hogy az EU tagországai közösen meg tudják határozni az úgynevezett biztonságos származási ország fogalmát, és „egységesíteni” tudják a közös definícióból következő jogi eljárásokat.
Közös politika kell
Francois Hollande hangsúlyozta, hogy a menekülthullám felerősödésével „rendkívüli helyzet állt elő, amely azonban tartós marad”, mert a menekülthullámot kiváltó krízisek nem enyhülnek. Ezért az uniós tagállamoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és „közös migrációs politikát” kell kidolgozniuk.
Aláhúzta, hogy meggyőződése szerint csak egy egységes menekültügyi rendszer révén lehet fenntartani a schengeni rendszert, vagyis a határok szabad átjárhatóságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.
Az igazságosság a cél
A francia államfő hozzátette, hogy elkerülhetetlenül szükséges különbséget tenni a védelemre szoruló menedékkérők és az ugyan érthető okok miatt az EU-ba igyekvő, de a menekültügyi előírások értelmében a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérők között. A védelemre szoruló menedékkérőket pedig „igazságosan kell elosztani” a tagállamok között, és gondoskodni kell a védelemre nem jogosult kérelmezők „emberhez méltó” körülmények között történő visszatelepítéséről.
Módosítottak a programon
Angela Merkel és Francois Hollande eredetileg Petro Poronsenko ukrán elnökkel folytatott volna megbeszélést Berlinben a kelet-ukrajnai válság rendezéséről. A programot azonban a menekülthullám felerősödése miatt kiegészítették egy kétoldalú, német-francia megbeszéléssel. Így Merkel és Hollande először a menekültválság uniós szintű kezelésének lehetőségeiről tárgyal, majd csatlakozik hozzájuk Porosenko, akivel a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat alakulását tekintik át. A találkozó végén sajtótájékoztatót tartanak.
Az oroszok is besegítenének
Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy „bár szakemberek szerint a bevándorlóknak a világon Oroszország a második legvonzóbb ország, az a hullám, amely most elönti Európát, jelen pillanatban nincs hatással Oroszországra”.
„Elegendő eszközünk van arra, hogy megakadályozzuk a hátrányos következményeket” – mondta Lavrov.
Ennek kapcsán tette hozzá, hogy Moszkva kész együttműködni az európai országokkal a migrációs problémák kezelésében. Mint mondta,”európai kollégáik” megkeresték az orosz diplomatákat egy határozati javaslattal, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában akarnak elfogadtatni „az afrikai illegális migránsok Európába utazásának átfogó kezelésével” kapcsolatban. „Nyitottak vagyunk az együttműködésre” – hangsúlyozta.
Szergej Lavrov a Moszkvától csaknem 100 kilométerre észak-keletre lévő Dvornyiki nevű településen tartott ifjúsági fórumon a világpolitikai időszerű kérdéseit elemezve kijelentette, hogy a „végéhez közeledik a történelmi Nyugat több száz éve tartó uralma”. Okfejtése szerint „a dominancia büntetőintézkedésekkel, sőt fegyverekkel való mesterséges fenntartása egy sor országot olyan régiókká alakít, amelyekben nő a terrorfenyegetettség.
Inkább a háborúk befejezésére van szükség
Sobotkának meggyőződése, hogy elsősorban a migrációs válság okai kezelésének kellene az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelni.
„Az Európai Unióban kialakult helyzet megoldása szempontjából kulcsfontosságú tudatosítani, hogy a migrációs probléma összeurópai probléma. Ez elől a kihívás elől sehogy sem lehet kitérni, elmenekülni. A tét nagy – az Európai Unión belüli szabad mozgás, a schengeni rendszer, tehát az európai integráció egyik alappillére” – jelentette ki a cseh miniszterelnök a misszióvezetők előtt.
Sobotka szerint Európa nem szorítkozhat csak a válság következményeinek megoldására. „A migrációs hullám tényleges megfékezésére a szíriai és a líbiai háborús konfliktusok befejezésére van leginkább szükség” – mutatott rá a cseh kormányfő. Hasonló módon fontosnak tartja, hogy javuljanak az életfeltételek és körülmények azokban az országokban, ahonnan a migránsok döntő többsége érkezik.
A migráció megszűnésére csak akkor lehet számítani, ha az érintett országok méltó életet és jövőt tudnak biztosítani lakosaiknak, hogy azok ne kockáztassák életüket a sivatagokban és a tengereken – fejtette ki.
A cseh kormányfő beszédében fontosnak minősítette a visegrádi csoport (V4) tevékenységét, s ellenezte, hogy az euróövezet országai elkülönüljenek az EU-többi tagállamától. „Nem akarunk újabb uniót az unión belül” – mondta Sobotka. Leszögezte, hogy Csehország biztonságának garantálását a mai bonyolult nemzetközi helyzetben továbbra is a NATO-n belül képzeli el.
