Nem mindennap duplázza meg a potenciális szénhidrogén készleteit egy olajcég. Az meg pláne nem mindennapos, hogy a duplázásra csupán álmos pár százaléknyi emelkedéssel reagál a piac.
60 millió dolláros akvizíció
Ma reggel jelentette be a Mol, hogy 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a norvég Ithaca Petroleum Norgeban – mondta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátéve: az akvizíció értelmében a vételár 60 millió dollárt tett ki, azonban a 2015-2017-es kitermelési eredmények fényében a Molnak további, maximum 30 millió dolláros kötelezettsége keletkezhet.
Az Ithaca Petroleum portfóliója 14 darab tengeri licenszből áll, melyek működése a következő években kezdődhet. Az Ithaca becslései szerint a kitermelés csúcsa, a teljes portfólióban 25 ezer hordó lehet naponta. Miközben a Mol csoport célja napi 170-180 ezer hordós kitermelés 2018-ra.
Duplázhat a Mol
Az Ithaca potenciális olaj-és gázkészletei 600 millió hordóra rúgnak, amely szinte egybevág a Mol meglévő szénhidrogénkészleteivel – folytatta Kuti Ákos (Equilor). Ennek köszönhetően a magyar olajtársaság készletei megduplázódnak, ami a kedvező vételárat tekintve pozitívan hat. Ugyanakkor a Mol kurzusának emelkedését előbb a 15 200 forintos, majd a 15 900 forintos ellenállás fékezheti.
Adópajzs támogatja a kutatást
Az akvizíció összhangban áll a Mol kutatási-kitermelési stratégiájával, hogy a tevékenységet kevésbé kockázatos projektekkel diverzifikálják – hangsúlyozta Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: az északi mezőket stabil politikai- gazdasági környezet és a jól kiépített infrastruktúra jellemzi.
Az adózás is a kutatást támogatja, vagyis a termelés megindulásáig „adópajzs” működik, míg a profittermelést már 28 százalékos társasági adó és 50 százalékos különadó sújtja.
Miért nem lelkesebb a piac?
A visszafogott piaci reakciónak több magyarázata is lehet. Egyrészt, nem könnyű árazni egy potenciális szénhidrogén készletet, melynek kiteremlése csak évek múlva kezdődhet.
Másrészt, a Mol még mindig afféle „finomítói garázscégként” van elkönyvelve a befektetők fejében, s ezen a szemléleten az INA konszolidálása sem változtatott. Nyilván idő kell az új szituáció feldogozásához. Az biztos, hogy a mostani akvizícióval a pár éve indult „északi vonal” komoly és önálló stratégiai iránnyá nőtte ki magát. És az északi mezők hamarosan egyenrangú társai lehetnek a kurdisztáni projektnek.
Elszaladt az árazás
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az olajtársaság lemaradt az első negyedévi magyar raliról. Az első három hónapban csupán 5 százalékot emelkedett a kurzus, nyomába sem ért az OTP és a Magyar Telekom kettősnek. Ám április első két hetében belehúzott az olajcég és több mint 20 százalékos emelkedést produkált. Ha lehet ilyet mondani, a bejelentés „időzítése” nem volt szerencsés. Abban az értelemben, hogy éppen túlszaladt a kurzus a modellek árazásán. A Concorde év végi célára (13 278 forint) is felülvizsgálat alatt áll. Kérdés, hogy a közel 15 ezres árfolyam fundamentálisan mennyire megalapozott.
