Szerdán szó volt a görög mentőcsomagról, a csökkenő olajárról, és néhány vállalati bejelentés is elhangzott.
Ellenállnak a görögök
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja szerdán felszólította Görögországot a nyugdíjreform gyorsabb végrehajtására, mert szerinte csak így lehetne újabb részletet felszabadítani az Athénnak megajánlott harmadik mentőcsomagból.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron hagyta jóvá a 2010 óta már harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot a csőd fenyegette Görögország számára. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.
A görög szakszervezeteknek más a véleménye. Február 4-én az állami és a magánszektor dolgozóit tömörítő két legnagyobb szakszervezeti tömörülés közel 2 millió tagja 24 órás sztrájkba lép, hogy tiltakozzon a nyugdíjcsökkentés és a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a tb-járulék növelése ellen.
Túlélésért küzd az olajipar
Ugyancsak Davosban a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajcég vezetője azt mondta, hogy sok év után idén először csökken az orosz olajtermelés. Vagit Alekperov azt mondta, hogy „az olajipar a túlélésért küzd”. A Lukoil és az orosz olajtermelés egyaránt 2-3 százalékkal csökken az idén – vélte Alekperov.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A vállalatvezető szerint a folyó negyedévben a kőolaj ára 30 dollár körül alakul hordónként, majd fokozatosan emelkedik az év végéig, idén átlagosan 50 dollár körüli lesz az olajár. A Lukoil vezetője kétkedését fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy Irán rövid távon lényegesen növelni tudná olajexportját.
Vagit Alekperov szerint Iránnak mindent korszerűsítenie kell olajágazatában, ezért olajtermelésének érezhető növelésére 5-7 évre lesz szüksége.
Levegőben lóg az orosz-ukrán megállapodás
Az egymásnak feszülő Oroszország és Ukrajna képviselői nem találkoznak egymással Davosban, nem egyeztetnek a Moszkvával szemben fennálló Kijevi adósságról. Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy továbbra is megállapodás születhet a 2013 decemberében megadott 3 milliárd dollárról.
Moszkva szerint sok területen engedtek Kijevnek, még azt is felajánlották, hogy nem kell az adósságot azonnal rendezni. Oroszország szerint azonban Ukrajna olyan feltételeket támasztott, amiket Moszkva nem fogadhat el, ezért igazáért nemzetközi döntőbírósághoz fordult.
Tele van tervekkel a Kaspersky Lab
A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég alapítója, Jevgenyij Kaszperszkij a davosi fórum egyik szekciójában azt mondta, hogy bár az orosz gazdaság most recesszióban van, ez nem tart örökké és már a jövőre tekintve cége 300 új munkahelyet hoz létre Oroszországban az idén.
A cégalapító arról is beszélt, hogy vállalatfelvásárlásban is gondolkodik, azt azonban nem pontosította, hogy odahaza vagy külföldön tervezi ezt.
Pesszimisták a cégvezetők
A Davosi Világgazdasági Fórum kezdetéhez időzítette a PwC (korábbi nevén PricewaterhouseCoopers) tanácsadó cég éves Globális Vezérigazgató Felmérés eredményének az ismertetését. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada (35 százalék) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent.
A felmérésben részt vevő cégvezetők mintegy kétharmada (66 százalék) szerint vállalatuknak ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.
