Az egyik fő indok
Az önfinanszírozási program elismerésének tekinthető, hogy májusban a Fitch Ratings kiemelten ezt a programot nevezte meg a magyar adósságosztályzat befektetői kategóriába emelését alátámasztó egyik fő indokként – emelte ki a kötet összefoglalójában az MNB.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A hitelintézeti szektor állampapír-állománya az önfinanszírozási program 2014. áprilisi bejelentését követően idén június végéig 2400 milliárd forinttal emelkedett. Az állomány növekedése szinte teljes egészében a hosszú lejáratú, fix kamatozású forintban denominált állampapírokhoz kötődik.
Idén június végére a hitelintézetek már hozzávetőlegesen 2700 milliárd forinttal több forint állampapírt birtokoltak, mint a külföldi befektetői kör. A belföldi tulajdonosok aránya június végén 79 százalékon állt forint állampapírok piacán, a külföldiek 21 százalékos részesedése a háztartásokéval szinte megegyező arányt jelent.
A teljes értékpapír-adósságon belül – azaz a devizában kibocsátott értékpapírokkal együtt – a belföldiek aránya már 2015 elejétől meghaladta a külföldét, az idei év közepére pedig mintegy 62 százalékra emelkedett, amelyből a hitelintézetek részesedése csaknem 28 százalékot tesz ki.
Stabilabb a finanszírozás
A belföldi bankok részesedése a teljes adósságon belül ezzel együtt is az európai uniós középmezőnybe helyezi az országot – ismeri el a tanulmány. Ennél nagyobb részesedése van az adott ország értékpapír-kibocsátásokból adódó államadósságból a lengyel, a cseh, a román és a bolgár bankoknak is a régióban, illetve meghaladja a magyar arányt a máltai, az ír, a ciprusi és a portugál érték is.
A bankok forint állampapírjainak lejáratig hátralévő átlagos futamideje már 2014 végére 3,6 évre nőtt az egy évvel korábbi 2,8 évről, idén május végére pedig elérte a 3,9 évet – illusztrálja a finanszírozás stabilitása szempontjából fontos mutató, a futamidő meghosszabbodását a tanulmány.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Csökken a kamatkiadás is
Az önfinanszírozási program hatásmechanizmusa csökkenti az MNB mérlegének eszközoldalán a devizatartalékot, forrásoldalon pedig a sterilizációs állományt, azaz definíció szerint szűkíti a jegybank mérlegét. Az önfinanszírozási program hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank mérlege a 2014. március végi 12 507 milliárd forintról 2016. június végére 10 124 milliárd forintra zsugorodott.
A magyar állam 2014-től 2016. június végéig az önfinanszírozási programnak köszönhetően összesen 9,4 milliárd euró devizaadósságot fizetett vissza forintból, azaz a negatív nettó deviza kibocsátásból adódóan az MNB mérlegfőösszege mintegy 2900 milliárd forinttal csökkent.
Mivel a devizatartalékok mérséklődése a forrásoldalon az alapkamaton kamatozó sterilizációs állomány csökkenésével is együtt járt, így csökkent az MNB bankok felé teljesített kamatkiadása is – részletezte az elemzés.
A kötetben külön-külön tanulmány elemzi az önfinanszírozás program hatását a monetáris kondíciókra, illetve a pénzügyi infrastruktúrára, egy negyedik pedig a program koncepcióját és hatásmechanizmusát ismerteti.
