A tranzakcióval az MNB minősített többségi tulajdonosává válik a hazai értéktőzsdének, amely ezzel a lépéssel ismét nemzeti tulajdonba kerül. Tekintettel arra, hogy az adásvételhez szükséges a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is, a jegybank tervei szerint a tranzakció zárása 2015. december közepén valósulhat meg – számolt be róla Nagy Márton, a jegybank alelnöke.
A BÉT vételárának meghatározását független, nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapozta meg. A tőzsde vételára a jövőbeli eredményességen túl tükrözi a BÉT-nek a KELER-csoportban meglévő közel 47 százalékos részesedésének értékét is. A vételár részvényenként 3.550 forint, azaz a teljes csomagért 13,2 milliárd forintot fizet a jegybank. Ezen az árfolyamon a BÉT teljes értéke 19,170 milliárd forint. Az ügylet során az MNB részesedése a BÉT-ben 75,8 százalékra nő.
A jegybank várhatóan a kisrészvényeseknek is ajánlatot fog tenni, ők ugyanolyan árra számíthatnak, mint az osztrákok – mondta el Gerhardt Ferenc alelnök.
Mitől gyenge a hazai piac?
Nagy Márton a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank célja a vásárlással, hogy a hazai vállalatok tőkebevonási lehetőségét szélesítse. Az elmúlt időszakban a hazai tőzsde szerepe fokozatosan csökkent, ezt a folyamatot szeretnék megállítani és megfordítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tőkepiac kapitalizációja mindössze a GDP 18 százaléka, ez még a régiós cseh és lengyel számoktól is elmarad. Nagyon kevés cég érkezik a tőzsdére, ez évi 1-2 IPO-t jelent, pedig sok cég válik tőzsdeéretté. A forgalom is drasztikusan csökkent, az elmúlt években mintegy 70 százalékkal. Mindemellett a hazai megtakarításokat sem a tőzsdén fialtatják, ezért volt szükséges a jegybank beavatkozása.
Új stratégia készül
Az MNB hatékony tulajdonosi struktúra kialakítására törekszik, ezért együttműködik mind a kibocsátói, mind a forgalmazói oldallal. Szintén fontos sarokköve a stratégiának a kormánnyal való együttműködés, amely az állami cégek tőzsdei bevezetése és a szabályozói környezet miatt fontos – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.
Fontos szerepet szánnak a brandépítésnek. Külföldön büszkék a vállalatok tőzsdei részvételükre, mert prudens működést, magasabb értéket jelent. Ez a pozitív megkülönböztetés hiányzik a magyar piacon.
A stratégia részeként kidolgoznak egy ösztönzőrendszert, amely erősítheti a kínálati, forgalmazói és keresleti oldalt. Létrehoznának a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára egy szekciót, sőt tanácsadással is segítenék a belépést. Végül pedig keresik az együttműködési lehetőségeket mind régiós, mind globális szinten. A teljes stratégia 2016 január-februárra készülhet el.
Így tárgyaltunk az osztrákokkal
Év elején határozott arról az MNB igazgatósága, hogy tájékozódjanak a BÉT felvásárlásáról, ezután indult informális beszélgetés az osztrákokkal, akik már készültek erre a lehetőségre – számolt be róla Gerhardt Ferenc. A jegybank egy átvilágítást követően júliusban tett ajánlatot, majd szeptemberben kezdődött a jogi előkészítés. Ennek végén múlt hét pénteken aláírták a vételi megállapodást.
A tervek szerint a hazai tőzsde a GIRO-hoz hasonló fejlesztésen mehet keresztül. A cél a hatékony és elviselhető költségszintű működés.
Érkeznek az állami cégek?
Nagy Márton egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy gondolkodnak állami cégek tőzsdei bevezetésén. Hogy ezt hogyan valósítják meg, az a kormánnyal való együttműködés révén alakul majd ki. Vannak jó példák Franciaországban vagy Lengyelországban. A jegybank alelnöke külön kiemelte a lengyel állami bankot, a PKO-t, amely nyereségesen működik és a tőzsde erős szereplője.
Az is fontos azonban – hívta fel a figyelmet az alelnök – hogy nem az a cél, hogy minél több cég jöjjön a tőzsdére, hanem az, hogy azok tartósan ott is maradjanak a tőkepiacon.
Egy, az MKB értékesítését feszegető kérdésre Nagy Márton azt válaszolta, hogy az MKB 100 százalékának eladását tervezik, az első körben nem lesz tőzsdei bevezetés, a bankot vélhetően több, külföldi vagy belföldi tulajdonos veheti meg. A kérdés az, hogy az új tulajdonos milyen tőkeerős lesz, és milyen árat kínál az MKB-ért, ahogy az is számít, hogy a vevőnek a bankkal kapcsolatos tervei a magyar bankrendszer érdekeit szolgálják – fűzte hozzá.
Segíthet az MNB
Az MNB az elmúlt két év során számos olyan programot hajtott végre, amelyek a vállalati hitelpiac átmeneti működési zavarait orvosolták. A vállalatok finanszírozási lehetőségeinek javítását azonban nemcsak a hitelpiac, hanem a tőkepiac oldaláról is támogatni kell. A banki hitel- és a tőkepiacokat egymást kiegészítő, támogató jelleggel kell megerősíteni, annak érdekében, hogy a gazdaságban lévő megtakarítások minél hatékonyabban és minél nagyobb mértékben a beruházások felé áramoljanak.
