„Minél több pénzt csinálsz, annál jobb és eredményesebb vagy. Ezt a hozzáállást sokan viszik magukkal a cégükbe is” – mondta Henry Blodget, a Business Insider vezérigazgatója.
Az újság olyan az üzleti életben sikeres vezetőket keresett, akik ötleteikkel, merész lépéseikkel megpróbálnak értéket teremteni a részvényeseknek, az alkalmazottaknak, a fogyasztóknak és a társadalomnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Íme az a tíz ember és vállalat, akik most a legjobbak az összeállítás szerint.
10. Paul Polman
Paul Polman 2009-ben lett az Unilever vezérigazgatója. A 90 éves konglomerátum már több mint 1000 brandet birtokol, köztük a Hellmann’s majonézt és a Dove márkát.
A holland üzletember 2010-ben előállt a „Fenntartható Élet Tervvel”, amelynek célja mind az üzleti életben, mind pedig a társadalomban is a növekedés volt. Az Unilever célja, hogy több mint egymilliárd ember egészségén és megélhetésén javítson 2020-ra, ugyanakkor a vállalat ökolábnyomát is felére akarja csökkenteni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Novemberben Polman részt vett az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján, hogy megtárgyalják, a cég miként fogja csökkenteni a kőszén használatát, és hogyan fogja az energiát megújuló forrásokból szerezni.
A cég értékesítési bevételei 30 százalékkal nőttek, mióta Polman vette át az irányítást. Arra ösztönzi a befektetőket, hogy hosszú távban gondolkodjanak, így nem készíttet minden negyedéves jelentéshez külön riportot és piaci elemzést.
9. Paul Tudor Jones
Ha pénzről van szó, Paul Tudor Jones tudja mit csinál. Az 1987-es tőzsdekrach alatt szerzett hírnevet, és 19 százalékos éves hozamot ért el, mióta elkezdte a Tudor Investment Corporationt 1980-ban. A fedezeti alap most 13 milliárd dollárt ér.
Jones megtalálta a módját, hogy kihasználja pénzügyi képességeit, csak úgy mint emberbaráti törekvéseit. 2015-ben elindította a Just Capital nevű nonprofit vállalatot, ami 1000 vállalatról csinál listát nem a nyereség alapján, hanem az értékük szerint.
Ezen a listán olyan tényezőket néznek, mint a fenntarthatóság, az alkalmazottak kezelése, és a közösség bevonása a döntéshozatalba, hogy a cég minél jobb legyen. Ezzel motiválni lehet a vállalatokat, hogy jobb eredményt érjenek el a listán.
Közel 30 éve alapította a Robin Hood Foundationt is, amely adományokat gyűjt a gazdagoktól, és a szegénység elleni küzdelem éllovasainak ajánlja.
8. Salman Khan
Salma Khan egy fedezeti alapnál kezdte a karrierjét. 2006-ban kezdett el oktató videókat feltölteni a YouTube-ra, ezután sok diák feliratkozott a csatornájára.
2009-re felmondott, hogy a Khan Akadémiának szentelje minden idejét, és világszerte ingyenes oktató videókat sugározzanak. A céget a Szilícium-völgy elitje is támogatja: beszállt a Google, valamint Bill Gates és felesége.
Khan célja megszüntetni a szakadékot a gazdag és a szegény diákok között, így azok is könnyen hozzáférhetnek a tudáshoz, akik nem engedhetik meg maguknak a különtanárt.
„Az a küldetésünk, hogy mindenki számára ingyenes legyen a világszintű oktatás” – mondta Khan.
7. Elon Musk
Elon Musk vakmerő és világmegváltó ötleteiről híres. A Tesla autói megváltoztatják az autóipart, és csökkentik a világ függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól. A SolarCityvel még közelebb kerül céljaihoz, a háztartások számára megfizethetővé akarja tenni a napenergiát. A SpaceX-szel pedig az űrkutatást szeretné felgyorsítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Ha ez sem lenne elég, Musk előállt egy nagysebességű közlekedési rendszerrel, az úgynevezett Hyperlopppal. Az alapötletet San Francisco és Los Angeles között építették volna meg, de most úgy néz ki, hogy Magyaroszág-Pozsony-Bécs útvonalon valósulhat meg.
Musk híres arról, hogy keményen bánik az alkalmazottakkal. Az azonban ritka adottság, hogy a hatalmas ötleteket emberi léptékben valósítsa meg, és mindezek köré még közösséget és céget is épít, emiatt egyedülálló tehetség.
6. Sergey Brin és Larry Page
Mielőtt még igeként használták volna, a Google egy kutatási projekt volt, amit BackRubnak hívtak. Brin és Page, akik a Stanfordon találkoztak, végül előrukkoltak egy találó névvel és egymillió dollárt kaptak családtól, barátoktól és tech-cégek bennfenteseitől, akik le voltak nyűgözve a keresőmotortól.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Majdnem 20 évvel később a két alapító felügyeli a világ második legértékesebb cégét, olyan szolgáltatásokkal mint a YouTube, az Android és a Google Maps, és mindez 75 milliárd dollárt hoz a konyhára évente.
A cégnek legendás híre van. Az alkalmazottak rengeteg extra szolgáltatáshoz jutnak ingyen, például az étkezésekért és a fitneszórákért sem kell fizetniük. 2015 augusztusában létrehoztak egy új anyavállalatot Alphabet néven, ami összefogja a 65 ezer dolgozót és a különböző leányvállalatokat.
5. Bill és Melinda Gates
Bill Gates a Microsoft alapítójaként tett szert hírnevére, ahol 2000-ig volt vezérigazgató. Gates ma már legtöbb idejét felesége, Melinda mellett tölti a Bill és Melinda Gates Alapítványban, amit 2000-ben alapítottak.
Bár nem ők a leggazdagabb pár a világon, mégis nagyon nagylelkűek. Ígéretet tettek, hogy a vagyonuk 95 százalékát felajánlják jótékony célokra, eddig már 27 milliárd dollárt adományoztak el.
Warren Buffett-tel megalapították 2010-ben a Giving Pledge-et, amiben a tehetős emberek felajánlhatják vagyonuk nagy részét jótékony célokra. Már több mint 150 vagyonos ember csatlakozott, köztük Mark Zuckerberg, Larry Ellison és Elon Musk.
4. Marc Benioff
Mikor Benioff 1999-ben belekezdett a Salesforce-ba, felajánlotta a cég éves bevételének egy százalékát, az alkalmazottak idejének egy százalékát, és a termékek értékének egy százalékát nonprofit szervezeteknek minden évben. A fogadalmat szilárdan tartották és közben a világ negyedik legnagyobb szoftvercége lett a Salesforce. 2017-re 8 milliárd dolláros bevételt várnak a cégtől.
A Scalesforce sokat tett a munkahelyi egyenjogúság érdekében: 2015-ben a vállalat felfedezte, hogy a női munkavállalókat alulértékelik a férfiakhoz képest, így 3 millió dollárt költöttek arra, hogy kiegyenlítsék a különbségeket.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
3. Michael Joseph
Mikor Michael elfogadta a Vodafone kenyai leányvállalatának, a Safaricomnak a vezérigazgatói posztját 2000-ben, a cégnek még csak 18 ezer előfizetője volt. Egy évtizeddel később már 17 millió felhasználóval büszkélkedhettek, és lenyűgözően alacsony a lemorzsolódási arány, a kulcs a fejlesztés és a fizetési rendszerük elterjedése volt.
2007-ben indította el a cég az M-Pesa szolgáltatását, hogy elősegítse a mikorfinanszírozást, és legyőzzék a hiányosságokat és a kockázatokat az ország készpénz alapú gazdaságában. Néhány egyszerű mozdulattal a kenyaiak zökkenőmentesen tudnak küldeni és pénzt tárolni, fizetni a számlákat, élelmiszert vásárolni vagy akár vállalkozásba kezdeni. A fejlesztés bejött: 2015-re 20 millió felhasználója volt, ami több mint a piac 75 százaléka, és néhány becslés szerint 50 milliárd dollár folyik át évente a szolgáltatáson Kenyában.
A cég más országokban is ösztönözte a hasonló erőfeszítéseket. Az M-Pesa még 10 országban, köztük Albániában, Indiában és Romániában is használható már. Vannak róla mintázott alkalmazások is, példuálul a Fülöp-szigeteken, Bangladesben, Pakisztánban ás Afganisztánban.
2. Howard Schultz
Közel három évtizede már, hogy Howard Schultz áll a legnépszerűbb kávélánc, a Starbucks mögött a világon, aki nem mellesleg olyan dolgokat helyez előtérbe, mint a munkavállalói egészség és a szociális kérdések.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Schultz elég sokat fektetett a munkavállalói, vagy ahogy ő nevezi, partnerei jólétébe és sikerébe. Ez a cég volt az egyik első amerikai kiskereskedés, ami átfogó egészségügyi ellátást ajánlott dolgozóinak. Azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy létrehozott egy programot, ahol fizeti a dolgozók teljes főiskolai tandíját, és 10 ezer veteránnak vagy házastársának ajánlott állást 2018-ig.
A Starbucks még sosem volt nyereségesebb. Schultz nyolc évnyi kihagyás után tért vissza a vezérigazgatói posztba, a hangsúlyt a minőségre helyezte, és képzett baristák seregével 315 millió dollárról 945 millióra emelte a nyereséget két év alatt. Tavaly 2,8 millird dolláról 19 milliárdra nőtt összbevétele is, ami szintén rekordnak számít a cég történetében.
1. Mark Zuckerberg
Mióta 2004-ben elindította a Facebookot a kollégiumi szobájából, azóta a világ egyik legnagyobb cége lett, és a legnépszerűbb közösségi hálózat a világon, ami többet ér, mint 330 milliárd dollár.
Zuckerbeg vezetésével a Facebook sokkal több lettannál, ahogyan indult. Az oldalon napi egymilliárd aktív felhasználó van világszerte.
A cég növekedése kifizetődő a részvényeseknek is: 2016 első negyedévében a cég bevétele elérte az 5,2 milliárd dollárt, ami 57 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Persze nem csak használni akarják sokan, hanem dolgozni is szeretnének a vállalatnál, mivel sok extra szolgáltatást adnak (ingyen étkezés, orvosi ellátás, mosoda valamint a négy hónapos szülői fizetett szabadság).
Miután novemberben megszületett Mark Zuckerbergnek és feleségének, Priscillának a lánya, vagyonuk 99 százalékát jótékony célokra ajánlották fel, ami a jelenlegi becslések szerint 51,2 milliárd dollárra rúg. A pár azt tervezi, hogy olyan hosszú távú beruházásokba fektet, amelyek javítják az egészségügyet, az oktatást és az egyenlőséget.
