Alacsonyan maradnak a kamatok
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejti, arra számítanak, hogy 2018 közepéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet.
A háromhónapos betétre októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapírpiacra, kisebb részben pedig külföldre. Így mind a bankközi, mind az állampapírpiacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken, a jegybank az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat.
A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, továbbá a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, a kockázati megítélés, és ezzel párhuzamosan az adósságbesorolás javulása csökkenthetik a kockázati felárakat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az alacsony hazai kamatszintet ezenfelül az Európai Központi Bank (EKB) folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint az amerikai Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatja – közölte a Takarékbank elemzője.
A forint hevesen reagált
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a meghirdetett 900 milliárd forintos korlátozás kissé szigorúbb, mint a piaci várakozások, melyek jellemzően nem valószínűsítettek 1000-1200 milliárd forintnál kisebb limitet. A döntéssel további likviditás áramlik a bankközi pénzpiacra, illetve részben az állampapírpiacra, ami a rövid kamatok folytatódó elszakadását jelenti a jegybanki alapkamattól.
A jegybanki bejelentéseket követő első piaci reakció gyors forintleértékelődést okozott, de az euró/forint árfolyam 308-308,50 közötti szintről 310 közelébe ugrása nem volt tartós, a közleményt követő első fél óra után 309,50 közelében mozgott a jegyzés. További, lassabb forintgyengülés nem zárható ki a CIB Bank elemzője szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Többletre állították a rendszert
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője kommentárjában felidézi, az utóbbi két évben az MNB teljes monetáris politikai eszköztárát átalakította annak érdekében, hogy a bankok lehetőleg ne jegybanki eszközökben, hanem állampapírban tartsák fölös likviditásukat. Kifejtette, ha kevesebb szabad pénzt fogad be a jegybank, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, így az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be.
A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát. A rendszer most kínálati többletre van kalibrálva, azaz az EKB mennyiségi lazító intézkedéseinek védőhálója alatt nem feltételez hirtelen likviditáskivonást, amely a forint árfolyamának hirtelen szignifikáns gyengülésével járna. Ha ez a szcenárió bekövetkezne, a jegybank ezt a hatást ellensúlyozni tudná.
A jövőben a vártnál dinamikusabb szűkítés vagy a növekedési kilátások csökkentése gyengítené a forintot, a kötvénypiacon a rövid oldali hozamok reagálhatnak a jegybanki információkra – írja a vezető elemző.
Öszetett célok
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a döntés nem meglepő, számítottak arra, hogy a három hónapos betéteknél limitet vezet be az MNB, csak az volt a kérdés, hol szabják meg a határt. A K&H elemzői 1000 milliárdos limittel számoltak, a végleges összeg ennél valamivel alacsonyabb, 900 milliárd forint lett.
A szakember szerint elképzelhető, hogy a jövő év első negyedének végére még lejjebb szorítja ezt az összeget a jegybank, erről azonban várhatóan csak decemberben nyilatkoznak majd.
Németh Dávid szerint a háromhónapos betétek lefaragásának több célja van. Egyrészt a jegybank igyekszik kiszorítani a külföldi befektetőket, és ezzel gyengíteni szeretné a forintot. Emellett próbálja a hazai piaci szereplőket az állampapírpiac felé terelni, hogy alacsonyak maradhassanak a hozamok. A jegybank emellett a referenciakamatot, a Bubor-t is igyekszik lejjebb szorítani.
A most bejelentett lépések lényege, hogy az alapkamat csökkentése nélkül hajt végre monetáris lazítást az MNB – összegezte a jegybanki bejelentéseket Németh Dávid.
Hozzátette, hogy a bejelentés egyelőre nem okozott komolyabb elmozdulást a forint piacán és az állampapírpiac is nyugodt maradt. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a nemzetközi szereplők kivárnak, a Fed döntéshozói ugyanis szerdán este döntenek a kamatszintről.
