Így alakultak a tartalékok
Az első negyedévben és a másodikban is kiegyenlítetten 2,771, illetve 2,766 milliárd euróval csökkentek a tartalékok. Az előző hónapban, júliusban 228 millió euróval csökkentek a devizatartalékok annak ellenére, hogy lejárt egy 1 milliárd euró összegű tíz éves lejáratú eurókötvény.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Augusztusban a készpénzben, betétekben és értékpapírokban tartott devizaeszközök 473 millió euróval csökkentek, míg az egyéb tartalékok 49 millióval emelkedtek, az aranyban és SDR-ben könyvelt tartalékeszközök alig változtak.
Az adósság függvénye
Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének csökkenése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jegybank kommunikációjából kiderül, addig engedi csökkenni a nemzetközi tartalékok szintjét, amíg az még érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amelyet általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak.
A rövidlejáratú adósságról egyelőre az első negyedévi fizetési mérlegből állnak rendelkezésre adatok, a második negyedévi jelentést szeptember 23-án adja ki az MNB.
Az első negyedévben 1 milliárd euróval 20 milliárd euró közelébe csökkent az ország rövid – éven belüli – lejáratú adóssága, miközben a tartalékok március végén 27,6 milliárd eurón álltak. A tartalékok 2,8 milliárdot közeli csökkenésével apadt a rövid külső adóssághoz viszonyított többlet.
A befektetők és a jegybank által is kiemelten követett Guidotti-szabály szerint tehát a tartalékok még számottevően meghaladják a rövid lejáratú külső kötelezettségállományt.
