2024 április 23

Eldőlni látszik a Zsolnay-ügy

Bodnár Imre, a Zsolnay jogi képviselője elmondta, hogy a törvényszék végzése nem jogerős. Vélekedése szerint ugyanakkor „megalapozott és nehezen támadható döntés született”. A bírósági végzés indoklásáról a zrt. közleményében azt írta, hogy „nem állapítható meg a fizetésképtelenség, és nem rendelhető el felszámolás a kérelem alapján”.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]

A Zsolnay többségi tulajdonosa, Bachar Najari múlt szerdán fizette ki a társaság WHB Vagyonkezelő Kft. felé fennálló teljes tartozását, egyben kezdeményezte a társaságával szembeni felszámolási eljárás megszüntetését.

A törvényszék azt is megállapította, hogy a fizetési felszólítások fizetési határideje és a felszámolási kérelem benyújtása között a törvényileg előírt 20 nap nem telt el, így a WHB Vagyonkezelő Kft. kérelme felszámolási eljárás alapjául nem szolgálhatott – olvasható a kommünikében, amely szerint „a törvényszék döntése pontot tett egy becstelen és tisztességtelen eszközökben bővelkedő, politikusok és üzletemberek érintettségével szervezett gyárlopási akció végére”.

Régóta húzódik

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.

A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot. A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.