Amióta ők vannak, minden szuper
Az MNB ügyvezető igazgatója a Matolcsy György jegybankelnökkel közösen jegyzett, A fiskális és monetáris politika kölcsönhatása az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon című cikk bemutatásakor hozzátette, hogy a monetáris politikai fordulat a 2012-es jegybanki kamatcsökkentési ciklus kezdete után, 2013-ban következett be a jegybanki programok (növekedési hitelprogram, önfinanszírozási program) bevezetésével.
Ekkor a felelős költségvetési politika mellett aktív, a kormány gazdaságpolitikáját támogató monetáris politika kezdődött, amely nem veszélyeztette a legfőbb jegybanki cél, az árstabilitás elérését sem – mondta.
Palotai Dániel szerint 2002-2009 között túlzó fiskális dominancia volt, a laza, elhibázott, költekező fiskális politika eladósodáshoz vezetett, kényszerhelyzetbe hozva a monetáris politikát. A fordulat 2010. után következett, a fiskális konszolidációval megteremtődött a stabil költségvetési politika alapja, és 2011-től már 3 százalék alatt van az államháztartási hiány – ismertette.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Mint mondta, aktív monetáris politika és fegyelmezett fiskális politika mellett lehet megvalósítani a gazdaságpolitikai összhangot. Akkor tudja a jegybank követni inflációs célját, ha a költségvetés fenntartható politikát folytat, alacsony a hiány és nem növekszik az államadósság sem – mondta.
Konstruktív összhang
Kifejtette, 2012-től elsődleges többlete van a költségvetésnek, és a kamatkiadásokkal együtt is 3 százalék alatt van a hiány. A költségvetési hiány 2013-2014. óta folyamatosan csökkent, 2017-ben némileg magasabb, de továbbra is 3 százalék alatt várható.
Elmondta, 2013-tól konstruktív összhang valósult meg a két független gazdaságpolitikai ág, a felelős költségvetési politika és az aktív, de az árstabilitást fenntartó monetáris politika között. Ezzel egyensúlyi helyzet alakult ki és megkezdődött a felzárkózás, amihez a továbbiakban újabb lépések szükségesek – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Palotai Dániel emlékeztetett, az államadósság 2011-ben állt csökkenő pályára, ennek alapja a fegyelmezett költségvetési politika, majd 2013-tól már érződött az alacsony kamatkörnyezet támogató hatása is. Azáltal, hogy a jegybank mérsékelni tudta a hozamgörbét, hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a kamatkiadások mérséklődjenek, ami jelentős mértékben javította a költségvetés egyenlegét és hozzájárult az államadósság csökkentéséhez – mondta.
Így alakultak át az EU-s támogatások
Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője A magyarországi EU-transzferek áttekintése – két költségvetési időszak határán című tanulmány ismertetésekor elmondta, hogy a 2014-2020-as támogatási időszak tárgyalásaiból Magyarország viszonylag jól jött ki, GDP-arányosan Magyarország kapja a legnagyobb támogatást. Mint mondta, a 2014-2020-as időszakban csökken a keretösszeg, és Horvátország is jóval több támogatást kap a korábbinál, ami szintén csökkenti Magyarország részesedését.
Kitért arra, a régióbeli országokkal közös, hogy kisebb összegek jutnak a közlekedésre és az energetikára, míg a környezetvédelemre fordított összeg nő. Csökkennek a társadalmi felzárkóztatásra fordított összegek, viszont nő a foglalkoztatásra fordítható támogatás. Ez azt az üzenetet közvetíti a szakértő szerint, hogy az egyes országok és az unió is a foglalkoztatáson keresztül szeretné elérni a társadalmi felzárkóztatást.
Hozzátette, hogy Magyarországon nőtt a kutatás-fejlesztésre fordítható összegek aránya, ami a versenyképesség miatt kiemelten fontos.
