A Magyar Nemzeti Bank által az idén harmadik alkalommal megrendezett eseményen a monetáris politikát és a pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdésekről tárgyalnak Európa jegybanki vezetői, meghívott banki szakemberek hétfőn Budapesten.
A politikai vezetésnek kell átvenni a stafétabotot
Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja kiemelte: tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére, hogy fenntartható legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (angol rödítéssel EMU). A gazdasági konvergencia mellé új politikai konvergencia kell – tette hozzá. Kitért arra, hogy globális kihívások, mint a migráció, a terrorizmus, és a klímaváltozás szorosabb együttműködésre kell, hogy késztessék az uniós országokat.
Az EKB igazgatóságának tagja szerint megijeszti a közvéleményt és a piacokat az, hogy Európa gyakran nem tud egységesen fellépni bizonyos kérdésekben. Ha sikerül együtt fellépni egy ügyben, akkor ez más esetekben is segítheti a kooperációt – mondta. Úgy vélte, az EMU további erősítése alapvető fontosságú egy sikeres Európai Unióhoz. Hangsúlyozta: a fenntartható gazdasági konvergencia csak politikai konvergenciával együtt lehetséges, jelenleg azonban nincs megfelelő konszenzus a tagállamok között a monetáris politika céljáról, így a közös szabályokat nem tartják kellőképpen tiszteletben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az integráció nem folytatódhat technokrata, szakmai kérdésként, a politikai vezetésnek kell átvennie a stafétabotot – mondta. Benoit Coeuré rámutatott: az EKB kiveszi részét az európai gazdaság magára találásából, árstabilitást biztosít, és eszközvásárlási programot is hirdetett. Hozzátette, hogy e monetáris politikának megvan a kívánt hatása, csökkentek a hitelköltségek, nőttek a hitelkihelyezések, különösen a hosszabb futamidejűeké.
Bátor reformokra van szükség
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke Lámfalussy Sándort idézve hangsúlyozta: a válságok rámutatnak a bátor reformok szükségességére. Hozzátette: Lámfalussy professzor a makroprudenciális felügyelet koncepciójának feltalálójaként rámutatott, hogy az integrált pénzügyi piacokat csak integrált felügyeleti rendszerek mellett lehet megfelelően kezelni. Az osztrák jegybank elnöke a legnagyobb gazdasági kihívásnak a pénzügyi volatilitást és a gyenge gazdasági növekedést nevezte.
A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország viszonylag jól átvészelte a pénzügyi válságot, az EKB mennyiségi enyhítése pedig nagy hatással volt a gazdasági növekedésre, hatékonyabb lehetett volna azonban, ha a fiskális politika is ebbe az irányba haladt volna. Hangsúlyozta: meg kell győzni az euróövezeten kívüli államokat a bankunió előnyeiről.
Túl nagy a függőség
A bankunió pozitívumai között említette a hozzáférést a jövőben kialakuló fiskális támogató mechanizmusokhoz, azt, hogy több és jobb információt lehet kapni a bankokról, a magasabb szintű felügyelet megvalósítását, és hogy emelkedik a nemzetközi és nemzeti bankrendszerekbe vetett bizalom. Felhívta a figyelmet: Európa túlságosan nagy mértékben függ a bankhitelektől, a részvény- és tőkefinanszírozással szemben.
Ennek eredménye a nagyobb rendszerszintű kockázat és az alacsonyabb gazdasági növekedés. Európában 25 százalék a részvény és tőkepiaci típusú kaptializáció aránya, míg az Egyesült Államokban 37 százalék, a kockázatmegosztási mechanizmus is emiatt sokkal kevésbé fejlett Európában – tette hozzá. Elmondta: a tőkepiaci unióval ki szeretnék szélesíteni a finanszírozási forrásokat, így nem kellene szinte kizárólag a bankok forrásaira hagyatkozni, egyúttal elmélyítenék a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát.
Hiányzik a bizalom
Luiz Awazu Pereira da Silva, a Bank of International Settlements (BIS) vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi volatilis gazdasági környezet és az alacsony növekedés oka a bizalom hiánya. A piacok bizonytalanok abban, mi a fenntartható növekedés, mi a megfelelő kockázatvállalási szint.
A piac „lehorgonyzott”, a legkisebb hírverés is azonnal bénító hatású – mondta. A hitelezés megfelelő szintjéről szólva elmondta: Lámfalussy Sándornak is egyik legnagyobb aggodalma az volt, hogyan lehet kontrollálni a nagy fellendüléseket, a hitel-boomokat. A tőkekövetelmények, a prudenciális szabályok feltétlenül szükségesek, és alkalmasak arra, hogy kontroll alatt tartsák a gazdaság működését – mondta a BIS vezérigazgató-helyettese.
Fontos a deficit 3 százalék alatt tartása
Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ügyvezető igazgatója szerint a válság számos tanulsággal járt, a válság után a monetáris unió erősebb lett, ahogyan az európai bankrendszer és a fiskális szolidaritás is az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (EMU) országai között.
Kiemelte: az euróövezet államainak el kell kerülniük a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot, ezzel együtt folyamatosan menedzselniük kell az államadósságukat. Az országoknak egyértelműen 3 százalék alá kell csökkenteniük az államháztartási deficitet – mondta. Úgy vélte, szükség van az aktív monetáris politika folytatására, erre jó példa az EKB tevékenysége. Rámutatott, hogy a 2008-as válság óta az európai bankok 600 milliárd euróval erősítették meg tőkehelyzetüket.
Tanulságként említette az ESM és az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) létrehozását, a két intézmény 700 milliárd euró pénzügyi eszközzel rendelkezik. Az elmúlt években 254 milliárd euróval támogatta Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország gazdasági talpra állítását, ebből 3 ország – Írország, Portugália és Spanyolország – már kikerült a programból, Ciprus a következő időszakban kerül ki belőle.
