David Cameron szerda délután terjesztette a londoni alsóház elé az erről szóló kormányindítványt. A parlament választott alsó kamarája a legalább tízórásra tervezett vitanap után, várhatóan éjszaka szavaz az indítványról. Előzetesen 157 képviselő jelezte hozzászólási szándékát. A vitát megnyitó előterjesztésében Cameron kijelentette: tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg. A fenyegetés nagyon is valós, és a hadműveletek kiterjesztésének kockázatait messze felülmúlja annak a kockázata, ha Nagy-Britannia nem tesz semmit – fogalmazott a brit kormányfő.
Csak hátráltat a határ
Az RAF részt vesz az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását. A brit kormányfő a parlamenti felhatalmazás kiterjesztését kérő kormányindítvány szerdai vitájában kijelentette: az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai-iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.
Cameron a jelenlegi helyzet visszásságát illusztrálandó elmondta: nemrégiben egy szíriai ellenzéki alakulatnak sürgős segítségre lett volna szüksége az Iszlám Állam fegyvereseivel vívott ütközetében, és a brit légierő Tornado típusú harci gépei mindössze nyolcpercnyi távolságra voltak a helyszíntől – csak éppen a határ iraki oldalán, ezért nem tudtak beavatkozni.

A veszélyes helyzetbe került szíriai egységnek végül negyven percet kellett várnia, mire a nemzetközi koalíció más gépei odaértek. Cameron szerint az ilyen késedelmek azok életét sodorják veszélybe, akik felveszik a harcot a szárazföldön az Iszlám Állammal, és „nem használnak Nagy-Britannia megítélésének sem szövetségesei körében”.
A brit kormányfő szerint azért is indokolt lenne az RAF hadműveleteinek szíriai kiterjesztése, mivel a nemzetközi koalíció precíziós légi csapásmérési kapacitásának negyedét-harmadát Nagy-Britannia biztosítja, és a térségben tevékenykedő, pilóta nélküli csapásmérő légi eszközök negyede is a brit légierőé.
Potenciális célpontok a britek
Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen elmélyült tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok vezetőinek megítélése szerint valós a kockázata egy hasonló nagy-britanniai merénylet elkövetésének – tette hozzá.
A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében” szerepel.
Ha Nagy-Britanniát a következő hetekben vagy hónapokban terrortámadás éri, lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ez a Szíriában végrehajtott brit légicsapások következménye. Az Iszlám Állam azonban már egy éve próbálkozik nagy-britanniai terrortámadásokkal – ezt mutatja a tavaly november óta meghiúsított hét merényletkísérlet -, és Nagy-Britanniában éppen ezért már tavaly a második legmagasabb szintre emelték a terrorkészültségi szintet – hangsúlyozta szerdai előterjesztésében a brit kormányfő.
Maradnak a levegőben
Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését az Iszlám Állam ellen. Szavai szerint ez hiba lenne, mivel nyugati szárazföldi egységek megjelenése a térségben önmagában is radikalizálná a helyi lakosságot, és így a kívánttal ellentétes hatást gyakorolhatna.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy így hosszabb időt vesz igénybe az Iszlám Állam elleni stratégia sikerre vitele.
A németek is bekapcsolódnak
Ursula von der Leyen szerdán az ARD német országos közszolgálati televíziónak elmondta, senkinek nem érdemes „illúziókba ringatni magát”, mert a Bundeswehr szíriai missziója „hosszú lesz és nehéz és veszélyes”.
A Bundeswehr a kormány szándéka szerint Franciaország kérésének eleget téve közvetlenül részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet szíriai állásai ellen légicsapásokat mérő szövetségesek támadásainak támogatásában. Az erről szóló javaslatot szerdán kezdte tárgyalni a törvényhozás alsóháza (Bundestag). Az előterjesztésről pénteken szavaznak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kormány egyelőre – mint minden ilyen esetben – egy évre kér felhatalmazást a törvényhozástól a küldetésre. A mandátum megújítható, meghosszabbítható. Ursula von der Leyen szerint a katonai művelettel párhuzamosan zajló politikai folyamatoktól függ, hogy meddig tart a misszió. Amennyiben sikerül hamarosan eredményeket elérni a szíriai helyzet politikai rendezését célzó bécsi nemzetközi tárgyalásokon, a német katonák hamarabb hazatérhetnek – mondta a miniszter az ARD-nek.
Erről beszélt a előterjesztést készítő másik tárca vezetője, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is az n-tv hírtelevíziónak. Azokkal a bírálatokkal kapcsolatban, amelyek szerint hiányzik az úgynevezett kilépési stratégia – egy elképzelés arról, hogy miként lehet lezárni a Bundeswehr második világháború utáni harmadik támadó hadműveletét – a német diplomácia vezetője elmondta, nem az a helyzet, hogy Németország belesodródik egy háborúba, amelynek nem látni a végét, hiszen kezdettől fogva világos, hogy a szíriai helyzetet csak politikai eszközökkel lehet megoldani.
Nem erősödhet tovább az IÁ
Amíg viszont a bécsi folyamat révén már megindult munka befejeződik, meg kell akadályozni, hogy tovább erősödjék az IÁ és az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front befolyása, és éppen ezt szolgálják a légicsapások.
A kormány javaslata alapján a légierő (Luftwaffe) felderítő repülőgépekkel és légi utántöltő repülőgépekkel működik majd közre a légitámadásokban, a küldetés szolgálatába állítják a hadsereg műholdas felderítő kapacitását, és a haditengerészet (Deutsche Marine) kivezényel egy fregattot a Charles De Gaulle francia repülőgép-hordozó hajó védelmére.
Vannak fennakadások
Németország kezdettől fogva tagja az IÁ ellen szervezett, amerikai vezetésű nemzetközi koalíciónak. Eddig az észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) felfegyverzésében és kiképzésében vett részt. A fegyver- és hadfelszerelés-szállításokat tavaly ősszel kezdték meg, és a szállítmányok összeállításával, illetve célba juttatásával kapcsolatban kiderült, hogy a Bundeswehr súlyos technikai lemaradásban van, még az első szállítmány elindításával is gondok akadtak, mert nem volt megfelelő szabad szállító repülő.
Ezek a gondok az új küldetéssel összefüggésben ismét előkerültek. Szerdai lapjelentések szerint a légierő 93 Tornado típusú repülőgépének többsége nincs használható állapotban. Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy nincs ok aggodalomra, mert 30 gép működőképes, és a szíriai misszióban csak 6-ra lesz szükség a tervezett felderítő repülésekhez.
Nem hagyják cserben a katonákat
A küldetés veszélyességével kapcsolatban szakértők kiemelik, hogy az IÁ ugyan nem rendelkezik fejlett légelhárító fegyverzettel, de vannak rakétái és ütegei, amelyek alkalmasak lehetnek harci repülőgépek megsemmisítésére, a felderítést végző Tornadóknak pedig legfeljebb 3 ezer méteres magasságban kell majd repülniük, különben kameráik felvételei nem lesznek használhatóak.
Erről Ursula von der Leyen a Bundestag védelmi bizottságának ülése után újságíróknak elmondta, hogy a német katonák biztonságáért mindent megtesznek a Bundeswehr keretein belül, és ezen kívül szükség esetén támaszkodhatnak a bajba került katonák kimentésére szervezett „mentőhálózatokra” is, amelyeket a műveletben résztvevő partnerekkel, köztük az amerikai, a francia és az olasz erőkkel alakítanak ki.
A Bundestag várhatóan nagy többséggel ad felhatalmazást a kormánynak a küldetés elindítására. A csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező kormánypártok – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióiban kedd este tartott próbaszavazásokon kevés kivétellel mindenki a támogatásáról biztosította a kormány kezdeményezését.