A 31 országban, több mint 6100 informatikai döntéshozó részvételével készült IDC InfoBrief kutatásban olyan szervezeteket kérdeztek meg felhőhasználati szokásaikról, amelyek sikeresen implementáltak privát, nyilvános és hibrid felhőmegoldásokat.
Szolgáltatás stratégia nélkül
A tanulmány szerint a válaszadók közel 68 százaléka azért vezette be a felhőt, hogy elősegítse üzleti eredményeinek javulását, ami 61 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A felhő terjedését ösztönzik a növekvő biztonsági elvárások és a felhőbe kapcsolódó IoT megoldások is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A legtöbb szervezet (69 százalék) azonban nem rendelkezik megfelelő felhőstratégiával, és mindössze a vállalatok 3 százalékánál alkalmaznak olyan optimalizált stratégiát, amely valóban kiemelkedő üzleti hasznot eredményez.
A legsikeresebb szervezetek évente 3 millió dolláros többletbevétellel és 1 millió dolláros költségmegtakarítással számolnak minden felhő alapú alkalmazás után. A növekvő bevételek elsősorban az új termékek és szolgáltatások eladásából, az ügyfélkör gyorsabb bővítéséből, illetve abból származnak, hogy ezek a szervezetek sokkal gyorsabban képesek belépni új piacokra.
Kombinált megoldások
A tanulmány kimutatta, hogy az optimalizált felhőstratégiával rendelkező vállalatok 95 százaléka olyan hibrid informatikai környezetet épített ki, amely több privát és nyilvános felhőmegoldást alkalmaz egyszerre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen akadályokkal szembesülnek a cégek vagy szervezetek a felhő alapú megoldásokra való átállás során. Ezek között említhető a szakértelem-, illetve a szakemberhiány, de sok esetben pontosan definiált stratégia és ütemterv híján akadnak el a projektek.
Gondot okoznak továbbá az elavult infrastruktúrák, valamint az informatikai és az üzleti osztályok nehézkes együttműködése.
Hibrid felhő adaptáció
A hibrid felhő, azaz a privát és a nyilvános felhő szolgáltatások egyidejű alkalmazása országonként különbözik. A lista élén Korea és Japán áll, míg Ausztráliában alkalmaznak a legkevesebben hibrid felhő megoldásokat a vizsgált országok közül.
Európában Németországban a legelterjedtebb a hibrid felhő (a szervezetek 51 százalékánál), az Egyesült Királyságban (46 százalék), illetve Franciaországban és Hollandiában ennél alacsonyabb (egyaránt 42 százalék) az arány.
