A játékosok maguk fizetik a szerelést és a pályabérletet, valóban a testmozgás, az ügyességfejlesztés, az együttlét öröme, a jókedvű megméretés és az összetartozás érzete miatt járnak az edzésekre. Jellemző, hogy a mérkőzéseken nincs bíró, a szabálytalanságokat maguk a játékosok jelzik, és – az íratlan etikett szerint – az ellenfél általában viták nélkül elfogadja az ítéletet.
Az elnök szavai szerint ugyancsak jó hatást kelt, hogy a „koed” kategóriában vegyes csapatok, fiúk-lányok küzdenek, ám éppen a hölgyek részvétele miatt az egész mérkőzést a lovagiasság, az ellenfél tisztelete hatja át, ahol a legizzóbb pillanatokban sincs helye a trágár beszédnek, az elszabaduló indulatoknak. Aki netán mégis elveszíti az önuralmát, az a játékos akár önként lecseréli magát, ily módon e sport a személyiség fejlesztésének is fontos gyakorló terepe.
Süteményes fémtálcától a sporteszközig
A frizbi története az 1800-as évek végére vezethető vissza, amikor a Connecticut állambeli Brigdeport nevű városka egyik péksége üzleti fogásként a megrendelt süteményeket korong alakú fémtálcákon szállította ki a kedves vevőnek. A pékség felvirágzott, a fémtálcák éveken át egyre szaporodtak, ami aztán felkeltette a közeli Yale Egyetem diákjainak játékos kedvét.
A korongokat elkezdték egymásnak dobálni, aztán a fémet műanyagra cserélték fel, aminek köszönhetően a könnyebb korong nagyobb röppályát ívelt át. Beindult a műanyag korong tömeggyártása, de már sporteszközként. A szabvány szerint 175 gramm a súlya.
Az 1970-es években a kosárlabdából és a jégkorongból kimazsolázott elemekből összeállt az új sportág szabálya, és a főiskolák között lejátszották az első meccseket. Jelenleg már legalább nyolcvan országban rendeznek bajnokságokat. A sportág csapatait a Repülőkorong Világszervezet (WDF) fogja össze, egyszersmind részt vállal nemzetközi tornák szervezésében is.
Időközben a frizbi a strandolásnak, a kirándulásnak vagy akár a kutyák megmozgatásának kedvelt játékeszközeként is beköltözött a szabadidős sportok világába.
Főként középiskolás és egyetemista fiatalok űzik
Magyarországon egy angolnyelv-tanár amerikai házaspár honosította meg húsz éve a csapatsportot, az ő lelkesedésük nyomán ózdi középiskolás diákok alakították meg UFÓzd néven az első csapatot.
Az általában egy fél focipálya méretű területen hét-hét játékos áll egymással szemben, a cél a korong elkapása az ellenfél zónájában. Egymás passzának elcsípésénél nem megengedett a testi kontaktus, és a koronggal nem szabad futni, helyből kell tovább röpíteni a mozgó, testcselekkel az ellenfelet lerázó társhoz.
Az elnöktől azt is megtudtuk, hogy a frizbit főként középiskolás és egyetemista fiatalok űzik, Budapest mellett Szeged és Debrecen számít a sportág fellegvárának. Az idei Open Országos Bajnokságot a budapesti LOL nevű csapat nyerte, női kategóriában pedig a szintén fővárosi C.C. Catch lányai vitték el a serleget. A válogatott pedig már most készül a jövő év júniusában, a Barcelona melletti Tarragónában megrendezendő Strand Európa-bajnokságra, ahol ismét megmérettethetik magukat a legjobb magyar frizbizők.
A sportág népszerűségének növekedésére reagálva a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán az idén beindult az OKJ szakmai képesítést adó edzői felkészítés. – Már tizenhárman szereztek oklevelet, aminek eredményeként újabb csapatok alakulhatnak meg a gyors helyzetváltoztatást, futást, játékintelligenciát és dobótechnikát igénylő sportágban – közölte Szathmáry Zsolt.
