Mi az a reálhozam?
A befektetés infláció feletti értéke, vagyis a lekötött pénzünk vásárlóerejének növekedése a megtakarítási idő alatt. Ha a pénzromlás például nagyobb, mint a pénzünkre fizetett kamat, akkor a reálhozam negatív. Tehát lekötjük a pénzünket, akkor az a futamidő végén kevesebbet ér, kevesebb árut tudunk belőle vásárolni. Ilyenre már volt példa, sőt nem is olyan rég 2010 környékén beszélhettünk negatív reálhozamról.
Jól látszik, hogy 2010-ben a fogyasztói árindex növekedése nagyobb volt, mint a bankbetétek átlagos hozama. Ez után hiába csökkentek a betéti kamatok, hiszen elkezdte a jegybank a 24 hónapig tartó kamatvágási ciklusát, a reálkamat nőtt, mert az infláció leesett.
Most újra nőhet az infláció
Szakértők szerint most ez változhat meg. A jövőben kifutnak olyan hatások, mint a rezsicsökkentés és újra emelkednek a fogyasztói árak. De erre a Magyar Nemzeti Bank nem tud reagálni, hiszen nemrég közel másfél évre elkötelezte magát a 2,1 százalékos jegybanki alapkamat mellett.
A betéti kamatok elsősorban a jegybanki döntés alapján mozognak – persze vannak azért kivételek. A reálhozam tehát egyre csökkenhet, sőt el is tűnhet. A jegybank várakozása szerint az éves pénzromlás 2015 végére éri el a jegybanki célul kitűzött 3 százalékot. Az MNB adatai szerint a jelenlegi átlagkamat 1,89 százalék. Tehát ha semmi sem változik, akkor a most év végén eltett pénzünk több, mint 1 százalékkal ér majd kevesebbet, mint most.
Mit tegyünk?
Legegyszerűbb, ha nem bajlódunk a befektetéssel és elköltünk mindent azonnal. De ha nem akarunk úgy járni, mint a tücsök a mesében és inkább félretennénk, akkor kockázatosabb befektetések után kell nézni, mint a befektetési alapok vagy értékpapírok.
Megoldás lehet még az extra hozamot kínáló állami támogatású megtakarítások felé kell fordulni. Ilyen a lakástakarék, nyugdíjbiztosítás, nyesz, nyugdíjpénztár. Mind jó konstrukció, ha az adott célra akarunk félretenni.
Sokan az inflációkövető állampapírokban hisznek, de sajnos ezek sem védenek meg igazán a pénzromlástól. A Prémium Magyar Államkötvény kamatának alapja ugyan az infláció, amit így stabilan felül is teljesít, de az inflációs érték, amivel itt számolunk az a megelőző időszak adataiból jön. Most például elég alacsony érték jön ki így, lejáratkor viszont magasabb értékvesztésre számítunk.
