A KSH csütörtökön közzétett adatai szerint a múlt év október-decemberében 281 ezer volt a munkanélküliek száma, 38 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 6,2 százalékosra csökkent. A foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 259 ezret 2015 negyedik negyedévében, és 118 ezerrel – 2,8 százalékkal – volt több, mint egy évvel azelőtt.
Élénkülést jeleztek a mutatók
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. A foglalkoztatottak számának növekedése a gazdaság munkahelyteremtő képességét is tükrözi. Az elsődleges munkaerőpiacon 58 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami némi élénkülés az előző háromhavi átlaghoz képest – mutatott rá.
Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel bővült a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, 16 ezerrel a feldolgozóiparban, 6 ezerrel az építőiparban, 42 ezerrel a piaci szolgáltatások, valamint 38 ezerrel a közszolgáltatások területén.
Gondot jelenthet a szakemberhiány
A munkanélküliek száma 3 ezerrel csökkent a szeptember-november közötti átlaghoz képest, míg 38 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Kedvezőnek nevezte, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma 80 ezerrel növekedett, így a nem aktívak száma 2,988 millió volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jelezte, hogy a foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány. Szezonális hatások miatt ugyan az idei év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra meghaladhatja a 7 százalékot, azonban az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így idén 6,4 százalékosra csökkenhet az átlagos éves munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról.
Soha nem látott szinteken az aktivitási ráta
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint összességében 2015 egészében is folytatódott a munkaerőpiac feszesebbé válása, hiszen amellett, hogy csökkent a munkanélküliek száma a 15-74-es korosztályban, az aktív munkaerőként számon tartott emberek száma 4,5 millió fölé nőtt, ami azt jelenti, hogy az aktivitási ráta soha nem látott szintre, 60 százalék fölé emelkedett.
Az elemzők szerint fontos, hogy a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági számok javulásában nagy szerepet játszott a közmunka program, hiszen az év végére több mint 230 ezer embert foglalkoztattak a program keretében. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden huszadik foglalkoztatott a közmunkaprogramban helyezkedett el.
A közmunkaprogram mellett az elsődleges munkaerőpiac is fokozatosan élénkült tavalyi, azonban az üteme egyelőre nem nevezhető lendületesnek – vélték. Közölték, az idén is folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése, az év egészében átlagosan 6,5 százalékra vagy akár enyhén az alá eshet a mutató a tavalyi 6,8 százalékról.
A magánszféra több munkaerőt képes felszívni
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a munkanélküliségi ráta javulása nem meglepő, hiszen ez a múlt évben fokozatosan csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig emelkedett. A múlt évi adatokat nagyban javító közfoglalkoztatás szerepe az idén is jelentős lesz, emellett elindulhat egy átrendeződés, amelynek eredményeként a közszférában dolgozók egy része a versenyszektorban helyezkedhet el – mondta.
Mivel több térségben munkaerőhiány alakult ki, ezért a magánszféra több munkaerőt képes felszívni, kérdés azonban, hogy lesz-e megfelelő képzettségű és mennyiségű munkaerő – fogalmazott. A szakember szerint a kilátások alapján az idén átlagosan 6 százalék alá süllyedhet a munkanélküliségi ráta.
