Az otthonteremtési program részleteiről tartott sajtótájékoztatón az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételének feltételei között várhatóan csak a társadalombiztosítási jogviszony, a munkaviszony igazolása marad fenn. Az összes többi korlátot a kormány – korábbi döntései értelmében – szeretné hatályon kívül helyezni. Hangsúlyozta: biztosat a szerdai kormányülés után lehet majd tudni.
Nagyobb mozgástér a büdzsében
A program nyomán várhatóan új beruházások jönnek létre, amelyek növelik az adóbevételeket. Kiemelte azt is, hogy a 2015. évi adóbevételek jelentősen meghaladták a tervezettet, ezért az idei költségvetésben tágabb a mozgástér. A büdzsé előirányzatot is tartalmaz erre a célra, amely igény szerint módosítható a tartalékokból, valamint átcsoportosítások révén – jegyezte meg.
Hornung Ágnes hangsúlyozta: a lakásépítés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével a kormány támogatja a családok otthonteremtését, és lendületet kíván adni a lakásépítéseknek. Az újépítésű lakások kínálati piaca 2004 óta nagyságrendileg 80 százalékkal esett vissza, egyebek mellett a korábbi otthonteremtési kedvezmények kivezetése miatt – emlékeztetett.
Jelenleg évente mintegy nyolcezer lakást építenek, a kormány az új programmal szeretné megduplázni ezt a számot – húzta alá az államtitkár. Felidézte: új lakásnak az áfatörvény szerinti új lakás minősül, azaz olyan lakások, amelyek használatba vétele még nem történt meg, vagy már megtörtént, azonban nem telt el két év az értékesítés és a használatba vétel között. A rendelkezés 2019. december 31-ig alkalmazható – tette hozzá.
Az sem baj, ha építkeznél
Hornung Ágnes kiemelte: az otthonteremtési program másik fontos pillérével, az adóvisszatérítési támogatással a kormány a saját célra építkező természetes személyeknek kíván az új lakást vásárlókéhoz hasonló kedvezményeket és feltételeket biztosítani – mondta.
Ebben az esetben az építtető vagy építő magánszemély saját maga szerzi be az építőanyagot, illetve maga bízza meg az építési vállalkozókat. Az áfakulcs csökkentéséhez hasonlóan itt is érvényesül az a szabály, hogy a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház építtetője vagy építője igényelheti a támogatást – fejtette ki.
A támogatás értéke a számlák áfatartalma, maximum ötmillió forintig – mondta, hozzátéve, hogy ez a támogatás is 2019. december 31-ig vehető igénybe.
Hogy kapod vissza az adót?
Az államtitkár elmondta: adóvisszatérítést a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) hasonlóan a pénzintézeteknél lehet igényelni, a tömeges befogadás és a támogatások kifizetése várhatóan februártól indul be a bankoknál.
Az államtitkár kitért az adóvisszatérítés igénylésének menetére is. Ennek során elmondása szerint az igénylőnek egy költségvetést kell bemutatni az építkezésről, amelyet a hitelintézet ellenőriz, majd elfogad. Az igénylés akkor teljesíthető, ha a költségek legalább 70 százalékáról mutat be számlát az építtető vagy építő magánszemély. A számlákon az építési telekvásárlás, építőanyag-beszerzés, valamint építőipari szolgáltatás költségei szerepelhetnek – ismertette.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fontos szabály, hogy a támogatási kérelem csak az ingatlan használatba vételét megelőzően nyújtható be – emelte ki. Amennyiben a magánszemély építtető fővállalkozótól rendeli meg a ház vagy lakás építését, akkor az 5 százalékos adókulcsot alkalmazhatja, az adóvisszatérítési támogatás ebben az esetben nem igényelhető – ismertette.
Elmondása szerint problémát okozott a tárcához érkezett visszajelzések alapján az, hogyan kell elszámolni az áfát azon lakások esetében, amelyeknek tavaly indult az építése, de idén vették használatba. Az államtitkár szerint új lakás vásárlása esetén, amennyiben a felek előzetesen megállapodtak a vételárban, de nem rögzítették, hogy bruttó vagy nettó, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ár az adót is magába foglalja. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ármegállapítás még az áfakulcs csökkentése előtt
