Ambiciózus célok
A konzervatív párti kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és az azonnali miniszterelnök válaszok szokásos szerdai félórájában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdezte arról, hogy a brit kormány tabunak tekinti-e a jövőbeni hozzáférést az uniós belső piachoz.
Theresa May kijelentette: London „ambiciózus célokat” tűzött ki az EU-val fenntartott jövőbeni kapcsolatrendszer kialakítására, és ennek része a lehetséges maximális hozzáférés a belső EU-piachoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás – amelyen a többség a kilépésre voksolt – megmutatta, hogy a britek a bevándorlás ellenőrzését is akarják.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Theresa May szerint az Egyesült Királyság távozni fog az Európai Unióból, és nem azt kérdezgeti magától, hogy az EU-tagság mely elemeit akarja megtartani, hanem azt, hogy milyen viszonyrendszer lenne a megfelelő az unióval. A brit kormány az EU-val folytatandó tárgyalásokon el fogja érni a megfelelő viszonyrendszert az egységes uniós piacon belül működő, illetve az e piaccal kereskedő brit vállalatok számára – mondta a brit kormányfő.
Ki tudja, mi jön?
A miniszterelnök most sem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen megállapodás tenné lehetővé a brit vállalatoknak a további jelenlétet az EU belső piacán. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz – ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
Figyelmeztetések a szektoroktól
A brit gazdaság legnagyobb szektorainak képviselői folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.
Legutóbb, a hétvégén a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ebben hangsúlyozzák, hogy ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok.
Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.
Drágább import
A héten a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly vámterhekkel drágíthatja az importot is, ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.
A BRC számításai szerint ebben az esetben például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett. A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni e vámköltségeket.
