Alig vannak a táborokban
Csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János elmondta, a június 17., a biztonsági határzár felépítésének bejelentése óta eltelt hetek azt bizonyítják, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország képes betartani a schengeni egyezményt. Közölte, ez azt eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember.
Úgy folytatta: most, hogy üresek a menekülttáborok, a magyar kormány az érvényes álláspontot betartva, a kvótát elvi alapon ellenezve részese lehet egy elvi vitának arról, hogy a határok megvédése után milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.
Megrendítő a helyzet Röszkénél
Lázár János az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelt, az ország, a magyar nép kiközösítését, megbélyegzését célzó, olyan volumenű megnyilvánulások hangzottak el, amelyek akár rövid és hosszú távon is súlyos következményekkel fenyegetnek. Közölte, minden magyar ember megsértésének tekinthető azt, amit az osztrák kancellár megengedett magának az elmúlt egy hónapban, illetve amit a román miniszterelnök napi rendszerességgel művel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mind a ketten gyűlöletbeszédet folytatnak minden magyar ember ellen – fogalmazott. Szavai szerint más, Magyarországot most kritizáló országok is kényszerülhetnek hasonló rendőri eszközök bevetésére, és „nem boldogító tény”, hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, még ha az szükséges és arányos is volt.
Nincs ok örömre, ünneplésre – fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.
Máris megváltozott a menekültek útvonala
A Miniszterelnökség vezetője azt is leszögezte: a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát.
Lehet arról vitatkozni, hogy ezt a koncepciót hogyan valósították meg, de jelen pillanatban a sok „európai blabla” mellett ez az egyetlen hatékony intézkedés a határ védelme érdekében. Ha a migráció iránya Horvátországból vagy Romániából fordul Magyarország felé, akkor a kormány ugyanezt a megoldást fogja alkalmazni – emelte ki, hozzátéve: a rendőrség és a honvédség felkészült arra, hogy teljes védelmet biztosítson. Szerinte máris megváltozott az embercsempészek útvonala.
Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb-macedón határról szervezetten szállították rá a bevándorlókat egy néhány kilométeres szakaszra a déli határon, és a szervezők képesek az útirányt befolyásolni. A szervezett embercsempészet felderítését, felszámolását a rendőrség kiemelt feladataként határozta meg.
Másként tűnhet messziről a helyzet
Megerősítette, hogy a szerb rendőrök nem segítették a magyarok munkáját szerdán, Magyarország azonban továbbra is száz százalékban érdekelt abban, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. A bevándorlási krízis megoldása lehetett volna, ha a szomszédos országot soron kívül felveszik – jegyezte meg.
A tárcavezetőt kérdezték arról, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sokkolónak nevezte, ahogy a röszkei határnál bántak a migránsokkal. Azt felelte: komolyan kell venni minden nemzetközi megszólalást, de nem lehet megítélni Berlinből, Bécsből vagy New Yorkból, hogy a helyszínen egy parancsnok mi alapján dönt és viseli a felelősséget.
Megjegyezte: nyugat-európai „fejlettebb demokráciákban” határozottabban, keményebben lépnek fel azokkal szemben, akik nem tartják be a játékszabályokat. Lázár János azt is elmondta, hogy a megsérült külföldi újságírók ügyében nem indul vizsgálat, de áttekintik a törvényi hátteret, a mozgásszabadság szabályait műveleti területen.
Tovább épül a határzár
Lázár János kijelentette, semmiféle kompromisszumra nem hajlandók az úgynevezett hot spotok ügyében, amelynek célja az lett volna, hogy Magyarország területén összegyűjtenek menekülttáborba 100-150 ezer embert és elosztják Európa-szerte. Beszélt arról is, hogy a migránshelyzet kezeléséhez szükséges 200 millió eurós forrás finanszírozását átcsoportosításokkal és tartalék feloldásával oldják meg.
Közölte azt is, a biztonsági határzárat Csongrád megye teljes határszakaszán megépítik egészen a Békés megyei Mezőhegyesig. Kitért arra, hogy a horvát-magyar határon számos természetes akadály, a Duna, a Dráva található, így ott jóval rövidebb biztonsági határzárra lesz szükség.
Nincs szükség ekkora kapacitásra
Lázár János a bevándorlás ügyében szervezett tájékoztató kampányról elmondta, külföldön 800 millió, belföldön 300 millió forintot költenek rá.
A külföldi kampány keretében Jordániában, Irakban, Afganisztánban, Bangladesben, Pakisztánban és Koszovóban újsághirdetésekben tájékoztatnak, Szerbiában és Macedóniában 200 ezer szórólapot osztottak szét – ismertette.
A miniszter a befogadó állomások bezárását firtató kérdésre azt mondta, ha a határzár működik és rövidebbek a menekültügyi eljárások, akkor nincs szükség ekkora kapacitásra, de egy nap után erre nem lehet végső választ adni.
A debreceni tábor bezárásának most álltak elő a feltételei – hangoztatta, jelezve azt is, hogy az országban ezer bevándorló maradt.
Már intézkedteka rendőrök
A röszkei határállomás 30 napnál korábbi megnyitását az ott tartózkodók létszámától, illetve attól tette függővé, hogy a migránsok betartják-e a szabályokat.
Megkérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint több bevándorló Horvátországból jutott át Baranya megyébe. A miniszter válasza szerint az operatív törzs tud az esetről, és a rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket.
Megtalálták az utat
Mintegy száz illegális bevándorló érkezett eddig a baranyai Illocskára csütörtökön – mondta a település független polgármestere. Juhos József Közölte: a migránsok kis csoportokban lépték át a zöldhatárt, és délután egy óra körül jelentek meg a községben. A rendőrség elfogta és előállította őket. Szólt arról, hogy az illocskaiak már felkészültek arra, hogy az illegális bevándorlók előbb-utóbb megjelennek a településen. A bevándorlók csak vizet kértek tőlük.
Nem méltányos, amit kapunk
Lázár János elmondása szerint Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, és Magyarország 65 millió eurót kapott. Hozzátette: Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 milliót eurót kapott a helyzet kezelésére.
Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget. Ismertetése szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.
A miniszter elmondta azt is, hogy a szeptember 15-e utáni eseményeket részletesen fogják értékelni a következő kormányüléseken.
