Úton a korlátlan hatalom felé
Az ankarai parlamentben hétfőn megkezdődött az alkotmány módosításáról a vita és a befektetők attól tartanak, hogy az államfőt a mostaninál is nagyobb hatalommal ruházzák fel, gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezik majd. Kedden kora délutánig a líra csaknem 7 százalékkal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta, 3,71 líra ért 1 dollárt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A keddi kereskedés korai szakaszában a dollár történelmi csúcson, 3,78 lírán is állt. A török jegybank a líra további gyengülése ellen 50 bázisponttal mérsékelte a kereskedelmi bankokra vonatkozó devizatartalék-rátát. Ezzel az intézkedéssel mintegy 1,5 milliárd dollárnyi többlet likviditás keletkezik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kedden kora délután egyhavi csúcsra emelkedett a török szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama a londoni kereskedésben az irányadó ötéves lejáratra. A Markit piaci információszolgáltató cég kimutatása szerint a középárfolyam 4 bázisponttal 288 bázispontra emelkedett.
Gond lehet a növekedéssel
Törökország gazdasági növekedése is kérdéses, és tovább rontja a helyzetet az isztambuli terrorcselekmény, amely ismét gyenge évet vetít elő a turisztikai ágazat számára.
Paul Fage elemző szerint a kormány álláspontja az, hogy egy jegybankialapkamat-emelés végzetes lehet a gazdaságra nézve.
Ezért nem valószínű, hogy a központi bank olyan jelentős mértékű kamatemelést hajt végre, mint a múltban tette. Amennyiben mégis kamatot emel a jegybank, az várhatóan legfeljebb 25-50 bázis pont lesz – véli a DT Securities.
Decemberben kamattartásról döntött a török jegybank, amivel akkor jelentősen gyengítette a hazai devizát. A Törökországot vaskézzel irányító Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban a magas kamatok „ellenségének” nevezte magát, és ostorozta a bankokat a drága hitelek miatt. Az elnök azt akarja, hogy a központi bank csökkentse a kamatokat a gazdasági növekedés ösztönzésének céljából.
