A portál információi szerint az áramszolgáltató igazgatósága a 30 milliárd forintos veszteség mellett a tartalékból javasolta fizetni az osztalékot, ez nem befolyásolja a társaság operatív működését a jövőben. A veszteség egy 35 milliárdos hálózati leírásból fakad, az árváltozások miatt a könyvvizsgáló szerint ennyivel kevesebbet érnek a vezetékek.
A Napi.hu közlése szerint az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. képviselője javasolta, hogy ne fizessen osztalékot az Elmű. A javaslatot csak maga a társaság támogatta a 15 százalékával. Az igazgatóság eredeti javaslata viszont 84 százalékos többséget kapott. Az Elmű osztalékfizetése szokatlanul hamar, már április 7-én kezdődik.
Az ÉMÁSZ-nál is leszavazták az MVM-et
Az Elmű osztalékfizetése szokatlanul hamar, már április 7-én kezdődik – írja a Napi.hu.
A portál szerint az Émász az igazgatóság javaslata szerint 9 milliárd forintot, részvényenként 2950 forintot fizet ki osztalékként április 7-étől.
Az Émász-nál az Elművel ellentétben nem volt hálózati leírás, mivel 2006-ban az Émász hálózatát kevesebbre értékelték, mint az Elműét.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. képviselője az Elmű-közgyűléshez hasonlóan az Émász-nál sem javasolta az osztalékfizetést, ám itt is leszavazták – közölte a napi.hu.
A Napi Gazdaság korábban arról írt, hogy egyes vélemények szerint a közgyűlés korai időpontjával biztosíthatja az Elmű, illetve az Émász, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát.
Felháborodott a kormány
Giró-Szász András kormányszóvivő erre reagálva azt mondta: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik. Egyben bejelentette, hogy a kormány szigorú és teljes kivizsgálást rendelt el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) az Elmű-Émász előrehozott éves közgyűlésével kapcsolatban.
A MEKH előrehozott adatbekérést kezdeményezett az Elmű-Émász előrehozott éves közgyűlésével összefüggésben; tájékoztatásuk szerint ennek célja az érintett társaságok gazdasági helyzetének és jövedelmezőségének vizsgálata, különös tekintettel az ellátásbiztonságot garantáló zavartalan működéshez szükséges felelős gazdálkodás feltételeire.
