Szerdán szó volt egyebek között a görög mentőcsomagról, a
csökkenő olajárról, a szerb kormányfő víziójáról, hogy országa
Délkelet-Európa gazdasági tigrise lehet, tanulmányt ismertetett a
PwC, valamint az IMF, és néhány vállalati bejelentés is elhangzott.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes
tagja szerdán felszólította Görögországot a nyugdíjreform gyorsabb
végrehajtására, mert szerinte csak így lehetne újabb részletet
felszabadítani az Athénnak megajánlott harmadik mentőcsomagból.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron
hagyta jóvá az újabb, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot
Athénnak. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban
folyósították, de az újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor
szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint
Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.
A görög szakszervezeteknek más a véleménye. Február 4-én 24
órás sztrájkba lép az ország két vezető érdekvédelmi tömörülése,
hogy tiltakozzon a nyugdíjcsökkentés és a nyugdíjkorhatár emelése,
valamint a tb-járulék növelése ellen.
Ugyancsak Davosban a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő
orosz olajcég vezetője azt mondta, hogy sok év után idén először
csökken az orosz olajtermelés. Vagit Alekperov azt mondta, hogy „az
olajipar a túlélésért küzd”. A Lukoil és az orosz olajtermelés
egyaránt 2-3 százalékkal csökken az idén – vélte Alekperov.
A vállalatvezető szerint a folyó negyedévben a kőolaj ára 30
dollár körül alakul hordónként, majd fokozatosan emelkedik az év
végéig, idén átlagosan 50 dollár körüli lesz az olajár.
A Lukoil vezetője kétkedését fogalmazta meg azzal kapcsolatban,
hogy Irán rövid távon lényegesen növelni tudná olajexportját.
Szerinte Iránnak mindent korszerűsítenie kell olajágazatában, ezért
olajtermelésének érezhető növelésére 5-7 évre lesz szüksége.
Az orosz gazdaság olajártól való függőségét tükrözi Alekszej
Kudrin volt orosz pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy a
jelenlegi, 30 dollár körüli olajárat alapul véve az orosz
költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 6 százaléka lenne. A
folyó költségvetés 50 dolláros olajárral számol.
Az egymásnak feszülő Oroszország és Ukrajna képviselői nem
találkoznak egymással Davosban, nem egyeztetnek a Moszkvával
szemben fennálló Kijevi adósságról. Natalja Jareszko ukrán
pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy továbbra is megállapodás
születhet a 2013 decemberében megadott 3 milliárd dollárról.
Moszkva szerint sok területen engedtek Kijevnek, még azt is
felajánlották, hogy nem kell az adósságot azonnal rendezni.
Oroszország szerint azonban Ukrajna olyan feltételeket támasztott,
amiket Moszkva nem fogadhat el, ezért igazáért nemzetközi
döntőbírósághoz fordult.
Aleksandar Vucic szerb kormányfő arról beszélt, hogy országa
„Délkelet-Európa gazdasági tigrisévé” válhat, ha sikerül végigvinni
a kijelölt szerkezeti és gazdasági reformokat. Kijelentette:
Belgrád arra törekszik, hogy nyugati normákra épülő társadalmi és
gazdasági rendszert építsen ki, de bővíteni akarja kapcsolatait
keleti partnereivel a befektetések és a kereskedelem területén.
A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég alapítója, Jevgenyij
Kaszperszkij a davosi fórum egyik szekciójában azt mondta, hogy bár
az orosz gazdaság most recesszióban van, ez nem tart örökké és már
a jövőre tekintve cége 300 új munkahelyet hoz létre Oroszországban
az idén. A cégalapító arról is beszélt, hogy vállalatfelvásárlásban
is gondolkodik, azt azonban nem pontosította, hogy odahaza vagy
külföldön tervezi ezt.
A Davosi Világgazdasági Fórum kezdetéhez időzítette a PwC
(korábbi nevén PricewaterhouseCoopers) tanácsadó cég éves Globális
Vezérigazgató Felmérés eredményének az ismertetését. Ebből
kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada
(35 százalék) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési
kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4
százalékpontos csökkenést jelent. A felmérésben részt vevő
cégvezetők mintegy kétharmada (66 százalék) szerint vállalatuknak
ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel
ezelőtt. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális
gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt
évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.
Ugyancsak a nyitónaphoz időzítette jelentését a Nemzetközi
Valutaalap (IMF). Ebben az Európába érkező migránsok gyors
munkaerőpiaci integrációját szorgalmazta. A jelentés szerint a múlt
tapasztalatai nemigen igazolják azt az egyik leggyakrabban
hangoztatott félelmet, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a helyi
lakosok elől.
Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma
valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét rövid távon, de
a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen
gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek – vélik a
jelentés összeállítói. Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági
kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen
találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci
integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az
államadósság növekedéséhez vezethet – mutattak rá az elemzők, akik
mindazonáltal kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a
menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy
megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és
az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített
tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók
átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott
hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.
