Csökken a globális gazdasági növekedés üteme
A Fidelity Leading Indicator (FLI), vagyis a Fidelity előre mutató indikátora augusztus után szeptemberben is visszafogottaban alakult, de a növekedés összességében egyelőre még stabilan pozitívnak mondható. A árucikkekhez kapcsolódó komponensek továbbra is erős növekedést és gyorsulást mutatnak – látványos mélypontjuk az első negyedévben volt.
További jó hír, hogy a legfontosabb fejlett országokipari rendelésállományára vonatkozó tényadatok is jól alakulnak. A fő zavaró tényező a globális kereskedelmi komponensek felpuhulása volt: az év elején tapasztalt, nagyon nyomott szintekről történt visszatérésnek mostanra már nem sok tényező ad további lendületet. A fogyasztási és a munkaerőpiaci komponensek, de az üzleti felmérések sem sok támponttal szolgálnak a jövőre nézve.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Csalódást keltő adatok
Ugyanakkor a globális gyártói beszerzési menedzser indexek az elmúlt hónapban a fejlett piacoknak köszönhetően javulást mutattak. Bár értékük jóval az első félévi gödörben mért szintek fölött volt (és magasabban járt, mint múlt október óta bármikor), még mindig vontatott, a ciklikus csúcsnál jóval gyengébb növekedésről árulkodnak.
A fejlett piaci szolgáltatóipari beszerzési menedzser indexek továbbra is csalódást keltőek, és alig haladják meg a három éves mélypontjukat. A feltörekvő piacokon (EM) a gyártói összesített adatok jól tartják magukat, de bővülésről itt sem beszélhetünk. Az egyes országok adatai legjobb esetben is csak vegyesnek mondhatók.
Csak semmi kapkodás!
A 2016 elején mélyponton járó világgazdaság az év során megfontolt ütemben bővült. Bár egyelőre még érvényesülnek a növekedést támogató ciklikus erőhatások, a növekedés közelmúltban tapasztalt gyorsulása hamarosan véget érhet.
A fejlett piacokon a foglalkoztatottság stabil növekedése és a reáljövedelmek emelkedése számít a fogyasztásból táplálkozó bővülés fő motorjának, de a fogyasztói bizalomra vonatkozó, kissé ellentmondásos friss adatokra azért nem árt majd odafigyelni.
Gondban van Japán
A globális pénzügyi körülmények kedvezőek maradnak, bár az országokon belüli fejlemények inkább az Egyesült Királyságnak és az USA-nak kedveznek, nem pedig Japánnak, ahol az év eleje óta számottevő visszalépés volt megfigyelhető.
Egyre több a bizonytalanság
De míg a lazább pénzügyi feltételek segíthetnek az Egyesült Királyságnak, hogy a következő hónapokban elkerülje a recessziót, a Brexit által előidézett bizonytalanság minden bizonnyal egyre inkább hátráltatja majd a növekedést, és ennek hatásai várhatóan az eurózónában is érezhetőek leszek.
Továbbá mivel a Fed decemberben valószínűleg újabb kamatemelést fog végrehajtani, és sem a Bank of Japan, sem az Európai Központi Bank, sem a Bank of England nem kíván további számottevő gazdaságélénkítő intézkedéseket hozni, a globális pénzügyi klíma az előttünk álló hónapokban kevésbé kedvez majd. Mivel a nagy jegybankoknak elfogyott a muníciójuk,a további monetáris lazítás pedig csak kérdőjeles hatékonysággal tudja növelni a keresletet, a kellemetlen egyensúlyi helyzetből csak a költségvetési politika fogja tudni kibillenteni a gazdaságokat.
Arra számítok, hogy a következő hónapokban a hangsúly a monetárisról a költségvetési ösztönzők felé tolódik el, és 2017-18-ban minden fontosabb fejlődő országban (USA, Egyesült Királyság, Japán és az eurózóna) a költségvetés felől érkező gazdaságélénkítő intézkedéseket fognak bevezetni.
Kína még okozhat meglepetést
2017-ben ismét felszínre kerülnek majd a Kínával kapcsolatos aggodalmak. Bár közelgő „kemény landolásnak” nem látjuk jelét, a gazdaság már valószínűleg túl van a legutóbbi „mini-ciklus” tetőpontján, kitűzték az elérendő növekedési célokat, és kezdenek érezhetővé válni a legutóbb bevetett ösztönzők mellékhatásai.
Mind inkább érzékelhető, hogy az ingatlanpiac túlhevülésének megfékezését célzó jelzáloghitel-korlátozásokat egyre szigorúbban betartatják. A kínai ösztönzők visszavonása és az ennek hatására lassuló növekedés, valamint a renminbire nehezedő, egyre nagyobb nyomás a következő hónapokban szerintem nagyobb kockázati tényezőt jelent majd a világgazdasági kilátásokra, mint az amerikai elnökválasztás.
Kína lassulása és a fejlett országok jegybankjaitól érkező lazítások visszaszorulása ismét rámutathat a fejlődő országok gyenge pontjaira. A fejlődő országokat tekintve a kép vegyes maradhat, és egyes államok erős fundamentális adataiknak köszönhetően jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint társaik.
Fenyegő árnyak a világ felett
A horizonton már körvonalazódó néhány esemény piaci bizonytalanságot okozhat és aláaknázhatja a globális gazdasági növekedést. Ilyen lehet például az amerikai elnökválasztás: Trump győzelme nem tenne jót a világpiacoknak, vélhetően felbolygatná az ország külpolitikáját és a Kínával folytatott kereskedelmi háború fellángolásához vezetne. Ebben a helyzetben a világ többi része, főleg Kína, Európa és az Egyesült Királyság többet veszíthetne, mint maga az Egyesült Államok. A demokraták győzelme, mellyel a kongresszus mindkét házában átvennék az uralmat, szintén aggodalmat keltő lenne.
Emellett novemberben Olaszországban népszavazás lesz. Ha Renzi veszít, újabb ország szavazhat az EU-ból való kilépésről. Franciaországban 2017 tavaszán Németország pedig 2017 őszén lesznek választások. Tartani kell a kiújuló orosz agresszió Ukrajnában (vagy más volt szovjet tagköztársaságokban): ez vélhetően a gazdasági szankciók szigorításával és az orosz és európai növekedés visszavetésével járna).
Rémisztően viselkednek a jegybankok
Közben új jegybanki keretrendszerek és pénzügypolitikai hibák is megfigyelhetők. Miközben a nagyobb jegybankok éppen a jelenlegi kamatpolitikai keretrendszereik átértékelésével vannak elfoglalva, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság és az esetleges hibák megrémiszthetik a piacokat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ilyen hiba vagy tévedés lehet például az, ha nem sikerül összehangolni vagy pontosan definiálni, hogy milyen célokat kíván elérni a jelenlegi politika a hosszú távú eszközök és célok révén (pl. a Fed kamatpolitikai céljaival kapcsolatos közleményeit a nyár folyamán összemosták az „alacsonyabb, de hosszabban tartó” (lowerforlonger) kamatmódosításokról szóló magyarázatokkal).
Mi várhat Amerikára?
Elképzelhető az USA növekedésének jelentős lassulása, esetleg recessziója. Ha az Egyesült Államok gazdasága számottevően lelassul, a kereskedelmi és pénzügyi csatornák közvetítésével a világ többi részében is vélhetően hasonló röppálya rajzolódna ki. Mivel a nagy jegybankok lassan kifogynak az eszközökből, a gazdasági hanyatlás megfékezésének feladata a kormányokra hárulna. A szűkös költségvetési mozgástér és a politikai ciklusok viszont késedelmet és bizonytalanságot okozhatnának.
Nem újkeletű probléma
Számítani lehet Kína kemény landolása. Ez már régi kockázati tényező –ha a kínai döntéshozók hibáznak, a lassulás hirtelenebb és kontrollálatlanabb lehet, ami újabb csapást mérhet a világkereskedelemre. Ez veszélyeket rejthet a globális növekedésre nézve, megrázhatja a pénzpiacokat, a pénzügyi kondíciók még súlyosabbá tehetik a továbbgyűrűző hatást, és még nagyobb nyomás alá helyezhetik az árupiaci árfolyamokat.
Nesze neked, infláció!
Az USA gondot okozhat az inflációjának felgyorsulása. Ha az infláció bármilyen okból kifolyólag a vártnál nagyobb ütemben gyorsul, a kamatemelkedések tempója szintén felpöröghet, íve pedig meredekebb lehet az előre jelzettnél. A globális pénzügyi kondíciók szigorodása – főleg lassuló növekedéssel karöltve – nagy károkat okozhat a világgazdaságban, és elsősorban a feltörekvő országokat érintheti hátrányosan.
A feltörekvő országok válsága. Ha nem lesznek reformok, a feltörekvő országokat minden nagyobb (Kína, a Fed, az árupiacok felől érkező, az USA dollár esetleges megerősödése által előidézett) megrázkódtatás súlyosan érintheti, sőt akár a feltörekvő országokat érintő válságot is okozhat. Mivel ezeknek az országoknak a sérülékenysége a pénzügyi kapcsolatok révén a fejlett országokra is hatással lehet, mindez a globális növekedési kilátásokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki.
A Fidelity szerint érdemes figyelni a Bank of England mai (november 3.) döntésére, az amerikai elnökválasztásra (november 8.), az Olaszországi népszavazási előrejelzésekre és a Brexit tárgyalásokra.
